Éveken át igazi paramozinak számított a Cápa, melyért legalább annyira hálásak voltak a tengerparti üdülőhelyek, mint az Airport-filmekért a légitársaságok. Hiába fejlődött, s fejlődik rohamosan a filmkészítés, napjaink vágással, fényképezéssel, hang- és vizuális effektekkel frászban tartott nézőjét is képes magával ragadni az 1975-ös Spielberg-alkotás.
Egy békés üdülősziget körül felbukkan egy vízi ragadozó, s még a szezon előtt életjelet ad egy fürdőző lány partra vetődött maradványainak formájában. A New York poklából idemenekült családos rendőr tudja, mit kell tenni: orvosszakértő bevonása után azonnali fürdési tilalmat rendel el, ám a megoldást jelentő, teljességgel ésszerű döntését szinte azonnal megvétózzák: az itteniek a nyári szezonból élnek, ha nincs strand, nincs megélhetés sem, sőt az ügyben kirendelt doktor is módosítja korábbi cápatámadásról szóló diagnózisát hajóbalesetre! A sziget biztonságának őre megadja magát, ám velünk, nézőkkel együtt tudja: baj lesz!
Bár sokak szerint e produkció a vérszomjas fehér cápáról szól, voltaképp ugyanolyan hangsúlyos a turizmusból élő sziget „parti cápája”, a polgármester is, hiszen legalább annyi köze van a tragédiákhoz, mint vízben élő társának – az emberi felelőtlenség úton-útfélen való megtapasztalása mind a mai napig aktuálissá és hitelessé teszi a történet ezen részét...