#16
Zempléni várak - az ezeréves bölcsek
Egy vár történetét nem lehet elmondani néhány egyszerű mondatban, történelmi krónikák, száraz adatok, semmitmondó nevek és dátumok segítségével. Egy vár évszázadok, évezredek dühöngő viharait, álmos nyári délutánjait, édes illatait, messze hangzó kacajait, véres háborúit és millió ember életét őrzi.
Magasba törő falaiból árad az élő történelem, árad a múlt. Belépve az embert betölti ennek a bölcs mindentudásnak az érzése. Ha messziről pillantok meg egy várat, mindig tisztelet ébred bennem iránta. Bölcs, öreg tanúi ezek az építmények a mi Magyarországunknak. És hogy merre induljon az, aki szereti ezeket a vén bölcseket? Vegye az irányt egyenesen az ország északkeleti része felé, a Zemplénbe!
Izgalmas táj ez, hiszen itt ér a végtelen Alföld az Északi-középhegység lábához. Ez a vadregényes környék számtalan vár, kastély és várrom otthona. A terület nevét viselő Zempléni vár romjai a szlovákiai Zemplén falu határában találhatóak. A 11. században a Bodrog partjára épített erőd szláv eredetű neve (zemµn) azt jelenti: földből épített vár.

Azért akad mit nézni a határon innen is! Meredek lépcsők vezetnek a sziklacsúcson álló füzéri vár bejáratához, ami a tatárjárás előtt épült, és valószínűleg az Aba nemzetség egyik tagja építtette. Történetéhez igazi családi háború is tartozik: IV. Béla 1262-ben kedvenc lányának, Anna hercegnőnek ajándékozta a várat. Erre Béla fia saját apja ellen támadt, és véres harcokat vívott az erődért. A hely másik érdekessége, hogy egy évig a Szent Koronának is otthont adott. 1526-ban Szapolyai János megkoronázása után a koronaőr a visegrádi vár helyett Füzérre vitte a koronát, és a gótikus stílusú kápolnában őrizte. Az épület ma helyreállított formában, színes programokkal várja a látogatókat.

Ha Szerencs, akkor csokoládégyár. De van Szerencsen még valami, ami méltán lehetne címere a városnak: ez pedig a Rákóczi-vár. Itt, Miskolctól alig 35 kilométerre, a belvárosban találjuk Szerencs szabálytalan alaprajzú várát, melynek helyén eredetileg egy bencés apátság állt. 1556-ban azonban elűzték a szerzeteseket, és az apátságot erődítménnyé alakították. Rákóczi Zsigmond alig 30 év múlva Rudolf király adományaként kapta meg a várat. Igazi érdekesség, hogy a vár tróntermében választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé, majd Rákóczi Zsigmondot erdélyi fejedelemmé. Ma a várban a Zempléni Múzeum és a Városi Kulturális Központ talált otthonra. Egy része pedig szállodaként működik. Jó lenne, ha egyszer majd Szerencsről először a Rákóczi-vár jutna eszünkbe.

Következő állomásként látogassuk meg Boldogkőváralját! Miskolctól nem mesze, egy sziklaszirt tetején magasodik Boldogkő pompás vára. A háromszög alapterületű várat Tyba ispán építtette valamikor 1255-1272 között. Hitték volna, hogy egy rablólovag még hamis pénzt is veretett itt? A vár feltárása közben megtalálták a kohót, amivel dolgozott. Nyaranta várjátékokkal, bemutatókkal, kiállításokkal és más rendezvényekkel várják a turistákat. Érdemes bejárni minden zugát, és megismerni minden titkát!
Na és persze itt van Sárospatak is! Hogy vára pontosan mikor épült, máig sem tudjuk. Jellegzetes, vörös színű, négyemeletes lakótornyáról bármikor megismerhetjük. A felújított Vörös-torony mellett várkastély található, külső és belső vár, várfal. Különleges kialakítású lőrései unikumnak számítanak hazánkban. A toronyban a Nemzeti Múzeum kiállításai láthatók.
Aki még mindig nem fáradt el, az bejárhatja még a környéken Regéc, Monok vagy Sátoraljaújhely várait, romjait. Hazafelé azonban mindenképpen álljunk meg egy alkalmas helyen, ahonnan messziről is megszemlélhetjük valamelyik erődítményt. Csodálatos látvány az alkonyatban kirajzolódó sziluettjük.
Jó érzés tudni, hogy nem csak mi láttuk ezeket a vén, rendíthetetlen várakat, hanem, ők is láttak minket. És talán évszázadok múlva, egyszer a mi történetünket is elmesélik az arra járóknak.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!
Úti cél Magyarországon (16/43)