A várost a másik oldalról a Visegrádi-hegység vonulata óvja. A helyieknek van mit mesélni a múltról, hiszen ez a város Magyarország egyik legősibb települése. Van itt valami, ami vonzza a történelmi jelentőségű eseményeket. Az évszázadok alatt országok, birodalmak urai választották találkozó helyül ezt a természeti erők által szorosan ölelt várost. 1335-ben itt találkozott Károly Róbert, a cseh és a lengyel király, a Német Lovagrend, a morva őrgróf, a szász és a szilézia-legnicai herceg. Több mint 650 évvel később, 1991-ben pedig itt ült össze a csehszlovák, a lengyel és a magyar államfő, hogy közös összefogással elősegítsék az európai felzárkózást. Ők lettek a Visegrádi Hármak. Ma, Csehszlovákia felbomlása óta, Visegrádi Négyekről beszélünk.

A város szláv eredetű nevének jelentése: magasabb vár. És valóban, a visegrádi Fellegvár magasan, méltóságteljesen emelkedik ki a környékből. Onnan a város fölül leírhatatlan látvány tárul elénk: belátni szinte az egész lomha ívű Dunát. A Fellegvárat 1247 körül kezdték el építeni, IV. Béla parancsára. Ez azonban nem az első itt álló vár. A réges-régen, a mostani építmény helyén eredetileg emelt épület a tatárjárás során elpusztult. A szabálytalan alapterületű Fellegvár valójában a visegrádi várrendszernek csak egy tagja, de nem az egyetlen: az Alsóvárral és a Felsővárral alkotnak kerek egységet.

A várrendszert bejárni nem elég csupán pár óra. Bár annyi ideje, amennyit valóban megérdemelne ez az erődítmény, szinte egyetlen látogatónak sincs. Íme, ami igazán kihagyhatatlan: a felső udvarban találjuk a Mátyás király által építtetett Lovagtermet, a királynék kincseskamráját, a kápolnát és az öregtornyot. Ez utóbbiban őrizték a Szent Koronát is. Ez az vén, bölcs torony sok furcsa eseménynek volt tanúja az elmúlt évszázadok alatt: 1440-ben például láthatta, amint V. László anyja ellopatja innen a koronát saját fia részére. Egyébként a magyar koronázási ékszereket itt őrizték egészen 1529-ig. Ha tehetjük, ne hagyjuk ki a Visegrádi Palotajátékok rendezvénysorozatát sem! Páratlan élményt nyújt ez az izgalmas, igazi múltidézés, valódi díszletek között.

Visegrád fénykora Mátyás király uralkodásának idején volt. Akkor valósággal virágba borult: nagyszabású építkezések, felújítások, pezsgő udvari élet indult, művészek, gondolkodók tucatjával özönlöttek ide.

Induljunk andalító sétára a ligetbe! Kísérjük el egy darabon útján a Dunát! Halk moraja, lassú mozgása garantáltan pihenteti a szellemet.

Vagy nézzük meg a mutatós Városházát, böngésszük a házak falain a díszes emléktáblákat, látogassuk meg az egykori Királyi Palota maradványait bemutató Mátyás király Múzeumot! Ma már hihetetlen, de egykor itt a palotában a szökőkútból bor folyt víz helyett! Aztán sétáljunk el a Mária-kápolnához, vagy tekintsük meg a Panoptikumot!

Híres épülete Visegrádnak a Salamon-torony, amely csupán egy történelmi tévedés miatt kapta a nevét: Salamon ugyanis nem is itt raboskodott. Valódi, robosztus erődítmény ez a 31 méter magas, néhol akár 8 méter vastag falú torony. Egykor védelmi célokat szolgált, ma múzeumként funkcionál.

Ha a városnézés után egy kicsit túrázni támad kedvünk, akkor jó helyen járunk: Visegrád környéke csodás vidék a kiránduláshoz. Zarándokoljunk el az Ördögmalom Vízeséshez, vagy a Bertényi Miklós Fűvészkerthez, vagy látogassunk ki a téli/nyári bob-pályához!

De aki a ma oly nagyon kedvelt wellness típusú pihenésre vágyik, annak sem okoz csalódást Visegrád! Bőven akad itt megmártózásra alkalmas gyógyhatású termál- és ásványvíz!

Aki látta már Visegrádot, az megérti, hogy miért jelölte ki a történelem ilyen jelentős események színhelyéül. A történelem ismerete nélkül egyszerűen nem érthetjük meg Visegrádot; Visegrád nélkül pedig nem érthetjük meg Magyarországot!