#34
Ormánság - a talpas falvak hazája
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 34. /43
- Pontszám: 6.73
- Szavazatszám: 181
Az Ormánság szó hallatán legtöbben azt sem tudják, hogy Magyarország egy részéről beszélünk, nem hogy pontosan meg tudnák határozni, hogy hol is van ez a táj. Pedig ez a terület hazánk egyik legkedvesebb történelmi kistája. Akkor tisztázzuk most, hogy hol is járunk!
Az Ormánság Magyarország dél-nyugati részén, a Dráva folyó partján, Baranya megyében található és 45 bűbájos, takaros kis falu alkotja. És, hogy meddig tart ez a táj? Pontosan ott ér véget, ahol az emberek már nem a tájra oly jellemző, hagyományos főkötőt és szoknyát viselik. A Dráva folyó árterületéből kiemelkedő dombokat hívták itt ormáknak. A gyakori áradások miatt ezekre a magaslatokra épültek a falvak, és ezekről kapta a táj is sajátságos nevét. Itt kicsit lassabb az élet, mint máshol: nincs akkora forgalom, nincs annyi multi cég, nincs szmog vagy annyi stressz. A táj és lakói féltve őrzik magukban hagyományaikat. És, hogy mit érdemes megnézni ezen a vidéken? Lehet, hogy még sosem hallottuk Okorág, Sellye, Drávafok, Kemse-Zehipuszta, Vajszló, Drávaiványi, Kórós, Kovácshida vagy Adorjás nevét, pedig érdemes megjegyezni ezeket az elsőre kicsit idegenül csengő neveket! 
Azt mondják, hogy Sellye az Ormánság fővárosa. Tény, hogy 2000 főt is meghaladó lakosságával magasan kiemelkedik a környékbeli icipici falvak közül. A sellyei uradalom 1800 körül került a Draskovich család tulajdonába. Kihagyhatatlan a család egykori rezidenciája, a barokk stílusú Draskovich-kastély és az ahhoz tartozó park, amit a család kezdett el kialakíttatni, és mára a Dél-Dunántúl legjelentősebb arborétumává vált. A kastélyban ma diákotthon működik. Vagy itt van például a Sellyei Ormánsági Múzeum és a talpasházak. A házakat a gyakori árvizek miatt kellett „talpakra állítani”. Ez azt jelenti, hogy az épületeknek itt nincs valódi ásott alapja: faragott tölgyfa gerendákra építették azokat. Ha árvíz volt, vagy a család elköltözött, akkor a házakat görgők segítségével egyszerűen csak odébb vontatták. A kiállításon bekukkanthatunk egy eredeti berendezésű ormánsági házba. Megismerhetjük azokat az eszközöket, melyeket a helyiek nap mint nap használtak. Megcsodálhatjuk a tájra oly jellemző szépséges, kék és piros színű szőtteseket, valamint a mesterien faragott és díszített bútorokat. A múzeum galériájában időszaki kiállítások kapnak helyet. Biztosan mindenki látott már fotót az Ormánságra annyira jellemző kazettás templombelsőről, csak esetleg nem tudta, hogy hol találhatóak. A mennyezeten kis fa kazettákban csodaszép, temperával festett festmények rejtőznek, melyeken számos magyar jelképet is felfedezhetünk. Igazán szép a sellyei református templom, de érdemes megcsodálni a drávaiványi, kórósi, adorjási és kovácshidai kazettás mennyezeteket is. Sellyén bóklászva feltétlenül keressük meg a Malom épületét, a Pásztorházat és a Városházát is. Igazi érdekesség, hogy 1817-ben Sellyén készült a Duna első gőzhajója, a Carolina. 
Menjünk el Bogdása-Körcsönyepusztára, ahol a termálvizű tó olyan magas hőmérsékletű, hogy még Afrikában őshonos halfajták is élnek benne. Nézzük meg a Fodor Kúriát Drávafokon, a Kodolányi Múzeumot Vajszlón, Kis Géza lakóházát Kákicson vagy az ősi nyugalmat árasztó vályog présházakat Hegyszentmártonon, Diósviszlón és Csányoszrón! A Dráva felett Zaláta és Drávasztára között húzódik a Draskovich gróf építtette vasúti híd. Aki kíváncsi a Dunántúl déli részének leghosszabb ilyen hídjára az ma kerékpárral hajthat fel rá. Az itteniek hihetetlenül kedves ö-ző nyelvjárással beszélnek és még ma is népviseletben köszöntik ünnepeiket. A nők ilyenkor fehér vászon szoknyát és rövid imögöt viselnek, melyre egy bő ujjú, nagy imögöt is rávesznek. A szoknyára a fiatalok színes, az idősebbek fehér kötényt kötnek. A színeknek fontos szerepük van: a fiatal lányok főkötője piros, de ahogy telik az idő kékre, zöldre, majd fehérre változik. A férfiak imögöt, pruszlikot és bő gatyát hordanak. Talán nem sokan tudják, hogy ezen a vidéken nem kell meglepődni, ha egy temetésen senki sincs feketében: itt ugyanis az emberek fehérben gyászolnak. Ez a szín jelképezi a lélek halál utáni megtisztulását. 
A falvak nagy része a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található: igazi, vadregényes, kalandos táj ez, teli izgalommal és bűbájjal. Sok különleges állat és növény él itt. Sétánk során láthatunk nyárligeteket, tölgy-kõris-szilfaligeteket, szlavóniai tölgyet, magyar kőrist, rekettyést, vízililiomot és vízigesztenyét. A fák között fekete gólyát, kopasz fejű réti sast, fekete kányát, sólymot, nádfarkast és jégmadarat pillanthatunk meg. Él itt egy igazi kuriózum is: a sellyei szarvas, melyet Draskovich gróf tenyésztett ki és csak ezen a területen található meg. Bebarangolhatjuk ezt a tájat biciklivel, vagy lóháton, és ha kedvünk tartja akár horgászhatunk is a Drávában. De vigyázat! A folyóban tilos fürdeni. Hacsak nem szánjuk rá magunkat és ruccanunk át Horvátországba, ott ugyanis ez nem törvényellenes. Itthon ezen a folyón még csónakázni is csak külön engedéllyel lehet. Hát ez lenne az Ormánság, amivel a legtöbbünk csak keresztrejtvények vízszintes, vagy függőleges soraiban találkozott. Sokaknak ezek a települések csak unalmas kis falvak, de valójában ez a világ egy kis magyarországi csoda, egy darabka itt maradt múlt. Itt járni olyan, mintha az ember egy régi dobozt nyitna ki és mélyen a tüdejébe szippantaná régmúlt illatát.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok! 
Nézd meg a helyszínt!
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.Ajánlás
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
23 750 Ft
Szerkesztő
Sásdi Vera