Béla király jegyzője, Anonymus említi meg először Ópusztaszert híres Gesta Hungarorumában: \"ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának\", tehát ott tartották Árpád és vezérei Magyarország első országgyűlését. A krónikák szerint, mielőtt a vezérek Szer pusztájáról elindultak volna, hét halmot építtettek. Az időutazás első lépéseként megnézhetjük ezeket a dombokat Pusztaszer és Ópusztaszer találkozásánál. A legmagasabb dombon, az Árpádhalmon áll a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű, melynek a tetején a magyar totemállat, egy turulmadár látható.

Ópusztaszer az ország szívétől távol, Csongrád megyében, Szegedtől körülbelül 40 kilométerre, nyugatra található. A község maga nem túl nagy, és látnivaló sincs túl sok, ám mégis van valami Ópusztaszeren, ami egyedülállóvá teszi ezt az apró községet az országban. A Nemzeti Történeti Emlékpark lett ennek a kis településnek a nagy nevezetessége, amelynek köszönhetően igazi zarándokhellyé vált. A park a kulturális örökség védelmét, a honfoglaló magyarok életének, szokásainak bemutatását, néprajzi gyűjteményének gyarapítását és annak megismertetését vállalta fel missziónak. Az emlékpark színes kiállításokkal, interaktív bemutatókkal és változatos programokkal vár minden ide látogatót. Mindegy, hogy az ember csupán egy napra érkezik, vagy hosszabb időt tölt itt, garantáltan nem fog unatkozni: a parkot ugyanis egyszerűen nem lehet megunni, vagy maradéktalanul megismerni. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark 55 hektárnyi tájvédelmi területe folyamatosan formálódik, mindig kiegészül valami újjal.

Az emlékpark legismertebb kiállított darabja a monumentális, 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű Magyarok bejövetele című panorámakép, amit szerte az országban mindenki csak Feszty-körkép néven ismer. A képet Feszty Árpád egy Belgiumból hozatott, végtelenített, kör alakú vászonra festette, aminek a középre állva a néző a táj és az események részévé válik. Ezt az érzést erősíti az a terepasztalhoz hasonló dioráma, mely szinte folytatja a képet, összemosva a valóságot és a festett világot. Hihetetlen, de az ember sokszor valóban nem tudja, hogy hol van a kettő közti határvonal; a figurák egyszer csak kilépnek a síkból és ott állnak előttünk. A körkép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményeit, a honfoglalást idézi fel. Feszty-t régóta foglalkoztatta egy körkép elkészítésének gondolata, de nehezen talált témát hozzá. Eleinte egy bibliai jelenetet akart megfesteni, de apósa, Jókai Mór javaslatára a honfoglalás közelgő millenniumának tiszteletére magyar történelmi témát választott. Alapos előkészületek előzték meg a konkrét festői munkát: Feszty és több festőtársa (köztük a saját felesége) helyszínrajzokat készített a Keleti-Kárpátok lábánál. Az 1892-ben elkezdett munkálatok, a több mint kétezer figura és a táj megfestése két évet vett igénybe. A körképet sokszázezren csodálják meg évente, amihez hozzájárul az is, hogy a kiállítás kiemelkedően akadálymentesített: a kép könnyen megközelíthető és körüljárható kerekes székkel is. A tárlatvezetés is színvonalas és megragadó. A kép különböző részleteit egymás után megvilágítják, és az egyes történésekhez kapcsolódó, azokhoz hangulatban illő zenével illusztrálják. Az ember pillanatokra valóban elhiszi, hogy ő is a Kárpátok lábánál menetel, és a gyaloglástól megfáradva megállt egy perce, hogy körbetekintsen. Kár, hogy a turisták nagy száma miatt a csoportok sűrűn követik egymást, így nem jut elég idő a kép minden részletének tanulmányozására.

Az épületben és a parkban több kiállítás is helyet kapott. Bent látható a Budapest 1896, a Világ körképei, a Kis magyar panteon című kiállítás, a Promenád 1896 viselettörténeti bemutató, a rokon népeket, Szer monostorát és korát, valamint a körkép történetét bemutató tárlat. Feltétlenül nézzük meg a Panoptikumot is, ahol korhű rajzot kapunk királyainkról és királynéinkról. Az épületen kívül, a parkban a Romkert, a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a Mezőgazdaságigép-bemutató, az Erdő és ember kiállítás, a Gátőrház, az árvízi fényhangjáték, az Árpád-emlékmű, a Világmagyarság Hajléka, a Koronás Jurta és a Nomád park csak néhány a rengeteg látnivaló közül.

Mielőtt az hinnénk, hogy ez minden, amit a park tartogat számunkra, lássuk a rendezvények hosszú sorát! Mindegy, hogy a Halásznapra, a Pünkösdi vigasságokra, Szent Iván-napjára vagy a Dinnyenapra látogatunk el, vagy a Szeri derbi, a Hagymanap, a Paprikanap, a Luca nap, vagy a Borfújtó Szent Márton-napi libator rendezvényein veszünk részt, biztosan remekül fogunk szórakozni. A szervezők ilyenkor felelevenítik a régi hagyományokat, a népi szokásokat. Az összes esemény közül kiemelkedik a Szent István-nap, melynek szervezésében hagyományosan részt vesznek a parlamenti pártok megyei, helyi szervezetei is. A magyar közélet számos kiemelkedő személyisége is jelen van az ünnepségen, ahol megszegik az új búzából sült kenyeret és egész nap különféle kulturális és folklórprogramok, igazi vásári hangulat várja az érdeklődőket.

Furcsa találkozások színhelye Ópusztaszer. Ezen a kis településen, a honfoglalás emlékhelyén a harmadik évezred generációi megismerhetik az ősmagyarok világát, és magukba szívhatják a magyarság több mint ezer éves történeti, művészeti értékeit és kultúráját. Érdemes hát útra kelni hazafelé, hogy megismerjük, honnan jöttünk!