Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
Hogy mi a közös Kaffka Margitban, Szabó Lőrincben, Herman Ottóban, Reményi Edében, Egressy Béniben és Jókainé Laborfalvi Rózában? Hát Miskolc. Mindannyiuk élete bizonyos formában szorosan kötődik ehhez a helyhez. Lássuk csak, mi minden jut eszünkbe először, ha Miskolc nevét halljuk? -Iparváros, nehéz sorsú keleti régió, városi villamos és a Diósgyőri VTK?! Pár évvel ezelőttig én körülbelül idáig jutottam a listámmal. Akkor aztán megismertem néhány miskolcit. Azóta tudom, hogy mennyivel több ez a város és ez a csodálatos környék. Kérem, jöjjenek velem, hadd mutassam meg!
Miskolc nagy város. Magyarországon csak Budapest és Debrecen nagyobb nála. Ezen a környéken, már akkor is laktak emberek, amikor Európa nagyobb része még teljesen lakatlan volt. Miskolc még valamiben a harmadik: az 1800-as évek végén ez volt a harmadik város, ahol elindult a villamosközlekedés. A szocialista érában olyan koncentráltan nehézipari várossá alakították, hogy ma már nehezen hisszük, hogy egykor kereskedő város volt. Ma pedig a városvezetés igyekszik a környék kulturális, idegenforgalmi arcát kihangsúlyozni.
Vegyük is rögtön az utunkat a belváros felé! Miskolc nem gazdag műemlékekben és a történelmi városrész sem túl kiterjedt, de azért érdemes itt is körülnézni. A 19. századba röpít minket a főutca és a Városház tér. Itt tovább sétálva könnyen rátalálhatunk a Miskolci Nemzeti Színházra; a stílusos, klasszicista épület ugyanis rögtön szemet szúr. Ez, illetve ennek az épületnek a tűzvészben elpusztult elődje volt Magyarország első kőszínháza. Olyan csillagok léptek itt színpadra, mint a saját korában szinte bálványozott Déryné Széppataki Róza. A színésznő csaknem harminc évig élt Miskolcon, ma emlékét kiállítás őrzi. Napjainkban az épület olyan rangos eseményeknek is otthont ad, mint a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál.
Tegyünk egy sétát a környező utcákban is! Nézzük meg a Megyeháza és a Városháza megragadó épületegyütteseit, a Papp Sándor tervezte Erdészpalotát, az Erzsébet fürdőt, valamint Rákóczi-házat! Vagy sétáljunk egyet a több ezer négyzetméteres parkban, a Népkertben és nézzük meg az itt található Népkerti Szoborparkot! Nem messze innen, az Avas elnevezésű domb tetején áll a Miskolc jelképévé vált kilátó, de itt találjuk a város legrégebbi épületét, az avasi gótikus templomot is. A harangtorony kedves, negyedóránként felcsendülő játéka messze, a városig hallatszik. Furcsa egyvelege ez a városrész a hangulatos kis utcáknak, borospincéknek és a szürke panelrengetegnek.
Itt van máris Miskolctapolca, ami 1950 óta már hivatalosan is a Miskolchoz tartozik. És, hogy mi a kincs ebben az ékszeres dobozban? Hát a csodálatosan szép, megragadó hangulatú Barlangfürdő. A 30 fokos víz gyógyhatása már évszázadok óta ismert, bár a 16. században a török csapatok még csupán tisztálkodásra és mosásra használták a meleg vizű forrást. Mára viszont nemcsak elismerik és használják a gyógyhatású vizet, hanem európai szintű fürdővé alakították a helyet. Fedett és kültéri medencékkel, élményparkkal és wellness-résszel várják az ide látogatókat. Persze ettől még nem válna igazán különlegessé ez a hely. Akkor vajon mi teszi mégis azzá? A természetes barlangüregben lévő meleg vizes medencékben úszkálva ez nem kérdés többé. Itt bent nem csupán a víz gyógyít, a barlang magas páratartalmú klímája is jótékony. A Barlangfürdőt csodaszép, andalgásra csábító óriási park és csónakázó tó veszi körül. A tapolcaiak, úgy tűnik, szeretik a barlangokat! Itt ugyanis vasárnap akár a különleges hangulatú, Sziklakápolnában is hallgathatjuk a misét.Sásdi Vera