#19
Lillafüred - a magyar Tempe
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 19. /43
- Pontszám: 7.26
- Szavazatszám: 287
"... egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósan a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének."
(Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez, 10. levél)
(Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez, 10. levél)
Hát, íme egy találós kérdés: mi ez a hely, amit Petőfi a fenti pár sorban körülírt? Adok egy kis segítséget: Kazinczy Ferenc "magyar Tempé"-jéről van szó. Ha még így sem megy: Magyarország egyik legbájosabb, legszebb természeti környezetben fekvő települése ez, ami a Bükk-hegység keleti részén, a Szinva- és a Garadna-patak találkozásánál, a Hámori-tó mellett fekszik. Na? Segítsek még? A monda szerint a település névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben egy vadászat alkalmával bukkant rá erre a kivételes szépségű helyre, melyet aztán felesége után nevezett el. Hát, íme, itt a megoldás: a miniszter feleségét Vay Lillának, ezt a tündéri, bűbájos települést pedig Lillafürednek hívják. 
Nehéz eldönteni, hogy merre is induljunk először, annyi itt az érdekes látnivaló. Kezdjük, mondjuk, a völgy dél-keleti oldalán, a Palota Szállóval! Ez a neoreneszánsz, Mátyás korát idéző kastély 1927 és 1930 között Lux Kálmán építész vezetésével, gróf Bethlen István miniszterelnök megbízásából épült. Amellett, hogy a szállóban garantált a csendes kikapcsolódás, klimatikus gyógyhelyként is ajánlják légúti, és neurotikus panaszokkal küzdő betegeknek. Különlegesen szépek a kastély üvegablakai, festményei és korhű kandallói. Az épületet támfalakkal erősítették meg, melyek eredeti, statikai funkciójuk mellett teraszos sétányként is szolgálnak. Valódi függőkert vált belőlük keskeny lépcsőkkel, kalandos ösvényekkel. 
A szállóból és a függőkertből is álomszép panoráma nyílik a Szinva-patak völgyére és a Hámori-tóra. Megcsodálhatjuk innen a Szinva-patak 20 méter magasból zuhogó vízesését is. Ez Magyarország legnagyobb vízesése, ami önmagában is kivételes látvány, de télen jégbe fagyva még különlegesebb. A vízesés lábánál található az édesvízi mészkőben létrejött Anna (Petőfi)-barlang. A mészkő körülbelül 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdett el kiválni a Szinva-patak vizéből, és mára 600 méter hosszan, némely részeken akár 40 méteres vastagságban húzódik. A Palota Szállóval szemben látható a Szeleta-barlang, melyből a század elején rendkívül sok régészeti lelet került elő. Úgy tartják, hogy ez a barlang a magyarországi őslénytankutatás szülőhelye. Innen már csak pár perc séta a Szeleta-tető, ahonnan gyönyörű a kilátás. Ha kedvünk tartja, meredek hegyoldalak és sziklafalak között csónakázhatunk a Hámori-tavon. A tó mai alakját 1813-ban, a Fassola Frigyes által épített völgyzáró gát átadásával nyerte el. A II. világháború előtt kedvelt fürdőhely volt, hiszen nyáron a víz hőmérséklete helyenként akár 20-23◦C-os. Manapság nagyon népszerű, pisztrángban gazdag horgászhely. 
Semmiképpen ne hagyjuk ki a lillafüredi erdei vasutat, melyet eredetileg 1920-ban, a Bükkben kitermelt fa szállítására hoztak létre. Ma Miskolctól egészen Garadnáig eljuthatunk vele. Az utazást színesíti, hogy Lillafürednél két alagúton is keresztülhalad a kisvasút. A belvárosi séta közben ejtsük útba az 1820-ban épült római katolikus templomot, az 1806-ban készült Nepomuki Szent János-szobrot, a Kohászati Múzeumot és a Kálváriát. Akinek azonban barangolni és túrázni van inkább kedve, annak van egy jó hírem: jó helyen jár! Látnivalók egész sora várja: először is keresse meg a fakeresztjéről könnyen megismerhető Molnár-sziklát! Ha azt mondom, hogy lélegzetelállító a kilátás, az nem írja le elég hűen azt, amit ott lát az ember. Kicsit azért küzdeni kell a látványért: csak óvatosan lehet leereszkedni a sziklához, nagyon meredek a hegyoldal. A szikla nevéhez izgalmas legenda fűződik: a hagyomány szerint egy szegény molnárlegény beleszeretett a gazdag molnár lányába. Az öreg molnár azonban nem adta neki a lányt, ezért a boldogtalan fiatalok egymást átölelve vetették le magukat a malom fölötti szikláról. 
Megnézhetjük a Palota Szálló közelében lévő Mária-sétányon a Lourdes-i barlang elnevezésű, 1920-as években épült kegyhelyet. Az itt látható Mária-szobor csodatevő eredetije Lourdes-ban, a francia kisvárosban található. Ezen a sétányon van még egy kegyhely: a Tábori oltár elnevezésű. Innen nem messze található Herman Ottó egykori háza, amit a helyiek csak úgy hívnak: Pele-ház. A neves kutató nevét a környéken több nevezetesség is őrzi: van Herman Ottó-barlang és Herman Ottó-kőfülke is. Barlangokban nincs hiány ezen a vidéken: a már felsoroltakon kívül érdemes megnézni a Szinva-szorosi-barlangot, vagy a Szent István-barlangot, melynek érdekessége, hogy felfedezője valójában egy kutya volt, ami beesett a kútszerű bejárati nyílásán, ahonnan nem tudott kijönni. Két arra járó férfi meghallotta a nyüszítést és kimentette. Ezután a helyiek sokáig Kutya-barlangként emlegették. Akinek ez a rengeteg túra és látnivaló még nem merítette ki teljesen az energiakészleteit, az Lillafüredtől pár kilométer távolságra megtekintheti Nagy Lajos király kedvelt pihenőhelyét, az 1300-as években épült diósgyőri várat.
Ha létezik igazán romantikus férfi, akkor gróf Bethlen András bizonyára az volt. Ha létezik igazán romantikus ajándék, akkor Lillafüred minden bizonnyal az volt. Ha van igazán romantikus, bűbájos, vadregényes táj, akkor ez a város és környéke az! Ha tehát van (volt/lesz) valakink, aki olyan fontos nekünk, mint gróf Bethlen Andrásnak Vay Lilla, akkor feltétlenül mutassuk meg neki Lillafüredet!
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok! 
Nézd meg a helyszínt!
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.Ajánlás
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
30 067 Ft
Szerkesztő
Sásdi Vera