Igen, a helyiek itt úgy tartják, Somogy nem csak egy egyszerű megye, hanem valódi ország, melynek közepén Kaposvár a főváros. A Somogyi-dombság területén, Budapesttől több mint 180 kilométerre találjuk ezt az ókori Rómához hasonlóan hét halomra épült várost. Persze az itteniek ezeket a dombokat hegyeknek látják és nevezik (Kecel-, Iszák-, Kapos-, Körtönye-, Róma-, Ivánfa- és Somhegy). A várost kettészelő Kapos folyó és a dombok lankái és meredélyei igazán vadregényes hangulatot kölcsönöznek a tájnak. Egykor sűrű, egybefüggő erdőség borította ezt az egész területet, melyet csak néhol szakított meg egy-egy napfényes tisztás, ahol később aztán parányi települések jöttek létre. Ezen a tájon az emberek csodálatos összhangban, valódi szimbiózisban élnek a természettel. Ennek köszönhető, hogy a virágok városa elnevezés itt nem hat mesterkélten.

A két világháború között a városatyák fák és virágok telepítésével próbáltak a városképen javítani. Ez olyannyira sikerült, hogy a város már 1920-ra elnyerte a "virágos" jelzőt. A 2003-ban meghirdetett "Virágos Magyarországért" versenyen és a 2004-es franciaországi "Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén" egyaránt aranyérmes lett. Persze mindehhez nem elég az a sok ezer tő virág, amivel minden évben a belvárost díszítik! A Millennium emlékére igazi különlegességet hoztak létre Kaposváron: a Vadvirágos utat. A Megyeháza elől indul ez a kanyargós, bűbájos utacska, és számos településen keresztülhaladva, egészen Szilvásszentmártonig fut. De vajon mitől olyan különleges? Az út mellett tölgyfákba faragott szobrokat találunk, melyek a vidéken honos vadvirágokat ábrázolják. De Kaposváron, a Színház-parkban a szökőkutat is Tündérrózsának hívják, sőt itt még a városi termál- és élményfürdőnek is "Virágfürdő" a neve.

Szintén a természethez való vonzódás szép példája és egyben igazán kedves ötlet, hogy 2001 óta az összes itt született gyermek nevét felvésik egy emlékműre, ami az "Életfa" nevet viseli.

Kaposvárhoz több hírességnek van köze, mint gondolnánk. Itt született Nagy Imre, miniszterelnök, számos művész és festő (Rippl-Rónai József, Vaszary János, Galimberti Sándor, Kunffy Lajos), de ide kötődik még a Republic együttes is. Így nem meglepő, hogy azt mondják, Kaposvár a romantika és a festők városa is. Ez a város ad otthont a 2000 óta minden május végén megrendezett Festők Városa Hangulatfesztiválnak.

Hangulatokban nincs hiány errefelé! A városban csatangolva hol szecessziós, hol romantikus, hol nosztalgikus hangulat fogja el a látogatót.

Tekintsük meg az 1061-ben Atha (Ottó) Somogyi ispán által alapított szentjakabi bencés monostor romjait, az itt fennmaradt falmaradványokat, kőfaragásokat. Vagy zarándokoljunk el a középkori kaposvári vár maradványaihoz. De igazán érdekes program végigjárni a híres festő lakóházát, a Rippl-Rónai-villát (ma múzeum), a róla elnevezett szökőkutat és az 1774-ből való, barokk stílusban épült Aranyoroszlán patikát, ahol egykor gyógyszerészként dolgozott. Szép látvány a Csiky Gergely Színház épülete, a volt zárdaépület, a régi Vármegyeháza és a Vaszary-ház is.

Persze nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a késő barokk stílusú Dorottya-házat sem, mely nevét az itt játszódó Csokonai Vitéz Mihály-vígeposzról kapta. Nagyon híres a vidéken a minden évben itt megrendezett Dorottya-bál.

De Kaposvár nem csak a kellemes hangulatú belvárost jelenti, pár kávézóval és szép műemlékkel, hanem annál sokkal többet! Ahhoz viszont, hogy a teljes képet lássuk, el kell hagynunk az aszfaltozott utakat és irány a természet! Itt, alig pár kilométerre a várostól tájvédelmi területet találunk. Ha valaki szeret horgászni, akkor egyenesen el lesz ragadtatva a Deseda patak felduzzasztásával létrehozott több mint 8 kilométer hosszú mesterséges tótól, amely hemzseg a halaktól.

Ha a vadászok között kerül szóba ez a terület, nekik is mosolyra görbül a szájuk! Nagyon gazdag ugyanis a terület vadállománya, és gombaként nőnek ki a fölből a vadászházak. De itt az sem csalódik, aki nem azért jön, hogy lelője a vadakat! Innen nem messze, Bőszénfán találjuk Közép-Európa legnagyobb szarvasfarmját. Ezen a telepen több mint 1000 szarvast tenyésztenek természetes körülmények között. Hát kell még ennél több, hogy ellátogasson a virágillatú völgybe? Ugye, hogy nem!