#19
Hortobágy - az égig érő táj
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 19. /43
- Pontszám: 7.25
- Szavazatszám: 232
Ha a Hortobágy szót kimondjuk, nem is gondolnánk, hogy rögtön három dologról beszélünk: a tájról, az azt átszelő folyóról és az ezt a nevet 1966. óta viselő településről. Igen, ez egy rendkívül összetett történet, és mégis a végtelen, nemes egyszerűsége a legfőbb erénye.
Nincs még egy akkora kiterjedésű összefüggő, nyílt legelő Európában, mint a Hortobágy. Azt mondják, hogy ennek az óriási méretű szikes pusztának az a legnagyobb különlegessége, hogy nem mesterséges irtással hozták létre. Vagy mégis? Ki hinné, hogy egykor buján zöldellő erdők, hullámzó nádtengerek és fékezhetetlenül burjánzó növényzet borította ezt a most pőrén, meztelenül heverő tájat! Bizony, a Hortobágy sorsát a Tisza 1855-ös folyamszabályozása pecsételte meg örökre. Akkor ez a vidék teljesen kiszáradt, elszikesedett, mély álomba zuhant. Természetes puszta? - csak részben. 
Így lett aztán a Hortobágy a külterjes, szilaj állattartás igazi kánaánja. Szürke marhák, rackajuhok és mangalicadisznók otthona ez a vidék. Szinte a tájkép részei az itt bóklászó csordák és a gulyák, az őket őrző sziki pásztor, a körülöttük hangos csaholással rohanó puli és a karikás ostor éles csattanása. De itt van otthon a fodros tollú magyar lúd, a pumi és a mudi is. Kevésbé közismert, hogy a Hortobágy 342 madárfajnak is otthont ad. Szerencsére időben felismerték a Hortobágy különlegességét, ezért aztán ezt a területet 1973-ban Nemzeti Parkká nyilvánították, 1999 óta pedig a Világörökség része. Olyan táj ez, ahol az ember és a természet a sejtszinten forrt össze. A Hortobágy végtelen rónaság. Az ember képtelen eldönteni, hogy hol ér véget a föld és hol kezdődik az ég. Olyan ez a táj, mintha az égig érne. Az embernek az az érzése, hogy ha elég kitartóan gyalogol a horizont irányába, akkor egyszer csak felér az égbe, a felhők közé.
A Hortobágy folyó lomhán tekergőző kígyóként kanyarog a síkság közepén. Testén pedig kecsesen ível át a Hortobágy jelképévé vált Kilenclyukú híd. A mai kőhíd helyén egykor fahíd állt, ám ezt többször elmosták az áradások, ezért aztán 1827 és 1833 között ezzel az erősebb, klasszicista stílusú építménnyel helyettesítették. 167,3 méteres hosszával ez Magyarország leghosszabb közúti hídja. Két végén a feljárók kőkerítése tölcsérszerűen szűkül, hogy segítse a pásztort a gulya terelésében. A Kilenclyukú híd tövében rendezték meg a messze földön ismert Hídivásárt. Aki napjainkban szeretne a híd tövéből vásárfiát hazavinni, az augusztus 20-án látogasson el ide! További cégére a Hortobágynak még a Hortobágyi Nagycsárda, az itteni pásztorok életét bemutató Hortobágyi Pásztormúzeum, a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok rendezvénysorozat és persze a hortobágyi palacsinta.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok! 
Nézd meg a helyszínt!
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.Ajánlás
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
27 096 Ft
Szerkesztő
Sásdi Vera