Nevét a mocsaras, agyagos, sáros hely jelentésű "fertő" szóról kapta, ennek megfelelően felületének legnagyobb része náddal benőtt. A Fertő-tó lefolyástalan, csak a Vulka-folyó táplálja, így vize erősen lúgos és sós, de ugyanezért az iszapja gyógyhatású. Nagyon érdekes, hogy nincs állandó partvonala, így kiterjedése folyamatosan változik. Az idők folyamán, többször is, úgy 100-150 évente kiszáradt. Vize szeszélyes, olykor teljesen eltűnik, máskor gigantikus méretűre duzzad, és környékbeli településeket veszélyeztet és nyel el. Igazi különlegessége a szél okozta ferde vízállása: megesik, hogy több, mint 80 cm a vízszint különbség az északi és a déli part között. Aki aktív kikapcsolódásra vágyik, az bátran vágjon neki kerékpárral a Fertő-tó körbekerülésének. A terep könnyű, dombok csak a nyugati parton vannak. Az egész tavat körbeéri a 418 kilométer hosszú kerékpárút, így teljes biztonságban kirándulhatunk. Ha út közben megpihennénk, álljunk meg, és mártózzunk meg a nyáron akár 25-28 fokos, sekély tóban! Bár, a magyar szakasz 60-70 centiméteres vízmélységével inkább evezésre, vízisíelésre, csónakázásra alkalmas, az osztrák részen számtalan kitűnő fürdőhelyet találunk.

Ennek a tájnak a Gyõr-Moson-Sopron megyében, Soprontól mintegy 25 km-re található Fertőd az igazi gyöngyszeme. Az eredetileg Eszterházának nevezett települést gyakran emlegetik a "magyar Versailles"-ként. Akiben akár csak egy cseppnyi romantika él, garantáltan élvezni fogja Fertőd legnagyobb kincsét, a pompás, barokk stílusú Esterházy-kastélyt. Az óriási, cirádás, hármas kovácsoltvas kapun keresztül, a példásan ápolt, formára nyírt bokrokkal övezett kertbe lépve az ember valóban úgy érzi, hogy abroncsos ruhájában délutáni teára érkezett az Eszterházy családhoz. 1681-ben lett a mai kastély területe Eszterházy Pál tulajdona, aki komoly erőfeszítéseket tett a birtok felvirágoztatására. Egyik legelhíresültebb mondása szerint ostobaság semmit sem tenni, csak, azért mert nem tehetünk meg mindent.

Az Eszterházyak az ország egyik legtehetősebb főúri családja, 1720-ban kezdték építeni a 20 szobás vadászlakot, amelyet a 18. század második felében bővítettek kastéllyá. A báltermen és pár más kisebb termen kívül összesen 126 helysége van az épületnek, melyet 2003-ban kezdtek rekonstruálni. Ma 21 fényűzően berendezett terem és a végeláthatatlan park várja az ide látogatókat. A számtalan titkos ajtó, trükkös freskó és keskeny folyosó azt is visszarepíti az időben, aki egyébként nem könnyen varázsolódik el. Már a kapuból megpillanthatjuk a kastélyt, amit lenyűgöző szimmetria jellemez. A középről induló íves díszlépcső az emeleti Zeneterembe és Díszterembe vezet. A díszterem négy sarkában aranyozott gipsz-szobrok állnak; a mennyezeti freskót pedig Grundemann készítette. A kínai szobában kínai lakktáblákat és "chinoeserie" falfestményeket láthatunk.

A termek rendkívül gazdagon berendezettek, 18. századi, gobelinhímzéses bútorok, porcelánok díszítik őket, falaik arany borításúak és korabeli falfestmények ékesítik. Az oldalszárnyakban kertészeti iskola és turistaszálló működik. Érdekesség, hogy a fertődi kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzõként Joseph Haydn. Az épületben külön kiállítás emlékezik rá, nyáron pedig számtalan koncert hivatott emléket állítani a világhíres zeneszerzőnek. A Muzsikaházban (egykori lakhelyén) pedig emlékszobát alakítottak ki a tiszteletére. A patkó alakú főépülethez kétoldalt egy-egy földszintes szárny csatlakozik. Ebből az egyik, a keleti a télikert, a másik, a nyugati a képtár volt.

A kastély múzeumként és fontos kulturális helyszínként szolgál, valamint ez a magyar Haydn-kutatás központja. A főbejárattal szemben, északi irányban még ma is állnak az úgynevezett Gránátosházak, amelyek a hercegi testőrség lakhelyéül szolgáltak. Az épület fénykorának Esterházy Fényes Miklós (1762-1790) idejét tartják. Az épületegyütteshez tartozik még a Lovarda és az Internátus. A kastély történetének legelőkelőbb vendége Mária Terézia volt, akinek tiszteletére tűzijátékot szerveztek, ami abban az időben igazi kuriózumnak számított, főleg, hogy a rakéták segítségével Magyarország akkori címerét és a V. M. T. kezdőbetűket (Vivat Mária Theresia) rajzolták fel az égre.

Ha a történelmi időutazás után még nincs kedvünk egyenesen hazafelé venni az irányt, barangoljunk egy kicsit a kedves, szépen rendben tartott portáiról híres Fertődön. Nagyon szép a neogót stílusú Szent András-templom és az 1986-ban épült Szent Kereszt-templom. Ha kedvünk van, ellátogathatunk a közeli nyári-bob pályára is.

Ez a környék igazán sokszínű lehetőségeket kínál a kirándulónak. Szóval, aki igazán mozgalmas, színes élményekre vágyik, vegye az irányt az ország észak-nyugati csücske felé!