Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
Jordánia Délkelet-Ázsiában, az Arab-félsziget északkeleti részén terül el, nyugati csücske érinti a Vörös-tengert. Szaúd-Arábiával, Irakkal, Szíriával és Izraellel határos, területe körülbelül Magyarországéval egyenlő, lakóinak száma viszont csupán feleannyi. Jordánia területének háromnegyed része sivatag, illetve félsivatag. Egyetlen állandó folyója a Jordán, melynek termékeny völgye alkalmas egyedüliként a mezőgazdasági művelésre - keleten és délen csupán időszakos vízfolyások alakulnak ki. A hűvösebb északon borókafenyők, olíva- és eukaliptuszligetek borította, könnyed túrákra csábító hegyek magasodnak, míg a déli sivatagok világa másféle látnivalókkal vonzza a messze földről érkezőket.
Az igazi "keleti hangulatot" árasztó, éjjel-nappal lüktető fővárosból, Ammánból észak felé véve az irányt, feltétlenül látogassunk el Jerashba. Helyén már hatezer évvel ezelőtt is igazi "nagyváros" virágzott, fénykorát azonban jóval később, a Római Birodalom provinciájaként élte. Jóllehet, egy nyolcadik századi földrengés (747-ben) óriási pusztításokat okozott az egész Arab-félszigeten, ám csodával határos módon Jerashban többé-kevésbé épen maradt Hadrianus császár diadalíve, a Zeusz-templom, a hippodrom és fő büszkeségük: a három ókori színház, melyek legnagyobbika 3000 férőhelyes, s a helyreállítása után pontosan olyan, akár kétezer esztendővel ezelőtt.
De máris induljunk Dél-Jordániába, Petrába, az "elveszett városba", melyet méltán tekintenek a világ nyolcadik csodájának. A csoda maga a vörös homokkőbe faragott város! A kétezer esztendős Petra Krisztus születése előtt az ókori királyság fővárosa volt, fénykorában csaknem harmincezren lakták. A sziklákba vájt paloták és templomok meseszerű homlokzatait a korabeli mesterek felülről lefelé haladva vésték ki. Megcsodálhatjuk a kincstárat, a római színházat, a királyi sírokat, a bizánci és a görög templomot.
Nos, ha kellőképpen felfrissültünk, az öböltől nem messze található Jordánia leggyönyörűbb sivatagi tája, a Wadi Rum, amelyről maga Arábiai Lawrence is nem egyszer szólt őszinte csodálattal. (Thomas Edward Lawrence [1888–1935] ezredes, író és régész az ország legújabb kori történelmének jeles alakja, emlékét Jordánia-szerte kegyelettel őrzik. A régészet iránt is érdeklődő ifjú kiváló eredménnyel végzett Oxfordban, majd a British Museum munkatársaként szentföldi ásatásokon vett részt. Megtanulta a helyi nyelveket, sőt dialektusokat, ismerte az itteni kultúrát és szokásokat - nemritkán arab öltözéket viselt. Kalandos életének és hadisikereinek állomásait fölsorolni nincs terünk, elégedjünk meg most csupán ennyivel: az első világháború idején az angol hírszerzésnél szolgált, majd részt vett a párizsi béketárgyalásokon.)
A Hold völgyének nevezett sivatag mindössze 70 kilométerre található Aqabától. Homoksziklákkal tarkított végtelen sivatag fogad bennünket, mely a délelőtti fényben vörös, naplemente után pedig kék színekben pompázik. E táj a kalandfilmek készítőinek is régi zarándokhelye: például Wadi Rum az Indiana Jones-sorozat állandó helyszíne, illetve a science fiction iparosai is szívesen forgatnak itt, ha "marsbeli" tájra vágynak. Az imént megidézett Arábiai Lawrence is innét indította seregeit az ottománok ellen: homokkőbe vésett monumentális arcképét megtalálhatjuk más történelmi nagyságokéi mellett.
Ha bevállalunk egy sivatagi éjszakázást is, nem probléma. Jó néhány táborhely várja a turistákat, ezek felszereltsége különböző, átlagot számolva: minimális. Azaz a nomád "feeling" benne az árban, a hagyományos beduin vacsora viszont igen ízletes. Az éjszaka meglehetősen hűvös, viszont teliholdkor nem kell lámpafény az olvasáshoz. Ja, és még valami! Mivel nem állhattam a rám néző teve mélabús-szomorú tekintetét, inkább kihagytam a szinte kötelező tevegelést. (Nem akartam újabb púp lenni szegényke hátán.)Walter Béla