Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
Irány tehát a Sínai-félsziget, ahová Kairóból a Szuezi-csatornán átkelve lehet eljutni. Az Afrikát és Ázsiát elválasztó mesterséges vízi út teljes hossza 165 km, szélessége 100–130 méter, mélysége 11–13 méter kötött váltakozik. A régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban megépült egy, a jelenlegi nyomvonalán haladó vízi út, amely azonban teljesen elpusztult. A mai, a 19. század ötvenes-hatvanas éveiben épült csatorna északi bejárata Port Said, a déli a névadó Szuez városa. A Vörös-tengert az Indiai-óceánnal a Bab-el-Mandeb-szoros köti össze, északi felét a Sínai-félsziget az Akabai- és a Szuezi-öbölre osztja.
A félsziget déli részén található Sharm-es-Sejk városa, amely a Vörös-tenger egyik legszebb pontja, s csupán az utóbbi egy-két évtizedben lett igazi turistaparadicsom. Előkelő szállodái nyugati kényelemmel és keleti nyugalommal kecsegtetik vendégeiket. Gombamód szaporodnak a luxushotelek, hiszen e partszakasz ma Egyiptom legfelkapottabb üdülőkörzete. Itt található a világ második legnagyobb korallzátonya, s a város környékének, illetve Dahab térségének rendkívül változatos a víz alatti élővilága. Aki tehát nem elégszik meg a szikrázó napfénnyel, az aranyló föveny nyújtotta örömökkel, az kedvére búvárkodhat, szörfözhet avagy éppen vitorlázhat. Napnyugta után elegáns éttermek, kávézók és lokálok várják mindazokat, akik az otthoni nagyvárosok nyüzsgésétől távol szívesen elmerülnének valami másfajta éjszakai élet színes forgatagában.
A bibliai történetek közül nem egy itt, a Sínai-félsziget mesébe illő tájain játszódott. Az ókorban a fáraók emberei arany és drágakövek után kutattak errefelé, Mózes pedig itt kapta meg a tízparancsolatot. Érdemes felkeresnünk Szent Katalin kolostorát, amelyet magas szirtek vesznek körül, s amelyekről egyesek azt tartják, hogy ezek alkotják a bibliai Sínai-hegyet. Ma görög ortodox szerzetesek lakják a kolostort, melynek könyvtára és múzeuma számos kincset rejt. Híres zarándokhely az Égő Csipkebokor-kápolna, s templomának 6. századi bizánci mozaikja.
Hazánkban a legismertebb vörös-tengeri célpont Hurghada, amely még nem is oly rég egy átlagos kis halászfalu volt. Mára viszont egy 40 000 lakosú nagyváros, tartományi székhely. Kéttornyú mecsetjén kívül legfontosabb nevezetessége a Karói Egyetem Tengerbiológiai Intézetének múzeuma és akváriuma. A keskeny, part menti sávon húzódó Hurghada régi belvárosában kihagyhatatlan a bazár! A tengerpart nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, mivel a sivatag itt találkozik a tengerrel. Kárpótlásul szinte folyamatosan fúj a szél, aminek a szörfösök mellett a túlzott forróságot nem kedvelők is örülhetnek. A kristálytiszta tengervíz hőmérséklete még a „legzordabb” téli hónapokban sem süllyed 21oC alá, azaz az esztendő 365 napján alkalmas fürdésre és búvárkodásra. A tenger korallszirtjei oly közel vannak a vízfelszínhez, hogy a partról apró szigeteknek látszanak. Helyi érdekesség, hogy a part mentén hosszan és lustán elnyúló Hurghadán (olcsó!) minibuszok közlekednek.
Ifjabb, amolyan igazi hátizsákos honfitársainknak Dahab nyugalmát ajánljuk. A város neve arabul „aranyat” jelent, ami annyiban nem véletlen, hogy a kispénzű látogatóknak valóban aranyat ér. És a gyalogosoknak is! Képzeljünk el egy tengerparti városkát autók nélkül… A szó szoros értelmében gyalogos városnak nevezhetnénk, ha lépten-nyomon nem kínálnának, hm, fenekünk alá egy-egy unalmában félig nyitott szemmel bámészkodó tevét. Könnyen találhatunk olcsó szálláshelyet, egyszerű éttermet, megannyi kis üzletet. Dahabtól néhány kilométerre északra található a Blue Hole, a Kék Lyuk, minden búvárok Mekkája. A korallokkal körbevett, közel kétszáz méter mélységű tengeri alagút a búvárparadicsomok netovábbja. Egy itteni merülés annak is maradandó élmény, aki csupán született amatőrként, pipával, uszonyokkal és búvárszemüveggel merül le a sejtelmes víz alatti világba.
A hajdani Théba földjén fekvő Luxor másfél ezer éven át volt Egyiptom fővárosa. Bánatunkra csupán a görög és a római leírásokból ismerjük egykori gazdagságát. Az ókori Thébából csupán a kőtemplomok és a sírok maradtak fenn, a lakóépületek (zömük vályogból készült) porrá enyésztek. A Nílus partján található luxori templomot a Szfinxek útja kötötte össze a tőle néhány kilométerre található karnaki templommal, amelynek építése sok-sok egymást követő fáraó uralkodása alatt folyamatosan zajlott hosszú évszázadokon át.Walter Béla