Az ajánlási időszak lezárult
#37

Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag

Száraz tények

Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!

  • Helyezés: 37. /44
  • Pontszám: 7.27
  • Szavazatszám: 156
Durmitor Nemzeti Park
A téma további cikkei
A Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag a Szahara közepén, a körülbelül húszezer négyzetkilométer nagyságú Farǎfirah-mélyföld legkülönösebb képződménye. Nevét természetesen a színéről kapta, ugyanis az itt található sziklák alapanyagát a földtörténeti felső krétakorban (100–65 millió esztendeje) egy tenger hagyta maga után porcukor finomságú mészkő formájában.
E félelmetességében is csodálatos holdbéli táj már az ókori Egyiptom lakóit is magával ragadta, akik szerint a Fehér-sivatag a gonosz Széth birodalma, aki Káinhoz hasonló hidegvérrel gyilkolta meg testvérét, Oziriszt. Később a görögök a sivatagi trónra Medúzát ültették, a kígyóhajú istennőt, aki a titkait fürkésző idegent egyetlen metsző pillantásával kősziklává dermeszti.
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag A Fehér-sivatag Földünk talán "leghuzatosabb" tája: szinte szünet nélkül fúj a szél, sokszor csupán simogató szellő, ám nem ritkán tomboló förgeteg formájában. A sivatagi kalandra vállalkozó turisták gyakran megcsodálhatják a "sivatag ördögét", a furcsa táncot lejtő forgószelet. Noha a pusztító, mindent elsöprő homokviharok az esztendő bármely időszakában előfordulhatnak, leghevesebben mégis novemberben és decemberben számíthatunk rájuk - az oázislakók nem kis bosszúságára. Tudniillik az apró kvarcszemcsék nem ismernek akadályt, s a legapróbb réseken is áthatolnak: nem véd meg tőlük sem zárt lakóépület, sem fedett terepjáró, sem méregdrága szafaricucc. Ott csikorog a teáscsészénk alján, a fogunk között s a gázpedál alatt. (A sivatagi nomádok e kellemetlen tűszúrásoktól az arcuk elé csavart, megnedvesített kendővel védekeznek, amely nem csupán a homoktól, hanem a gonosz dzsinnek rontásától is megóvja őket…) A nemritkán napokig elhúzódó homokviharok a sivatagi sziklák délceg ormait vaskos porfelhőkbe rejtik, s a vihar múltán a felkavart finom homok csupán lassan ülepszik le, miközben az egyébként markáns sziklaformák kontúrjai sejtelmesen vibrálnak a levegőben. E különös jelenséget a helybéliek shaburának nevezik.
El nem mondható, le nem írható érzés végigautózni ezen a tájon! A közelgő napnyugta az eddig vakítóan fehér sziklákat sárga, narancs, mélybíbor és lila színekbe öltözteti, a látvány semmi máshoz nem fogható. És a napfelkelte! Hajnalban kísérteties a csend, a hőmérséklet nem lehet több 5oC-nál, s az ébredő Nap első sugarai narancsvörössé varázsolják a hófehér tájat, míg a távoli sziklák aranyszínben tündökölnek…
A hátborzongató történetek és a megannyi tiltó tabu ellenére minden kor megszülte a maga vakmerő utazóit, akik megkísérelték lerántani a sivatagra boruló misztikus leplet. Ám Földünknek eme szeglete mind a mai napig megőrizte baljós hírnevét.
"A homokbirodalom titokzatos oázisát, minél inkább keresik, annál kevésbé találják, s minél kevésbé találják, annál görcsösebben hisznek a létezésében" - írta a hírneves magyar sivatagkutató, Almásy László (1895–1951).
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag A Fehér-sivataghoz legközelebbi lakott település a mintegy háromezer lelket számláló Farǎfirah-oázis. Lakói évről évre leleményesebben igyekeznek kihasználni a környékre kíváncsi turisták egyre jobban erősödő rohamát. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a sűrűbb "sivatagi településszerkezet" kialakulását a vízhiány akadályozza. A korlátozott mennyiségű víz csupán kevés embert képes eltartani, ezért a Nílus völgyétől távolodva csökken az oázisok száma.) A hosszú évszázadok során Farǎfirah kulcsszerepet kapott a Líbia és a Nílus-völgy között húzódó fő kereskedelmi- és hadiúton haladó karavánok ellátásában. Viszont csekély vízkészlete magyarázza szerényebb történelmét: a fontosabb oázisokkal (Szíva, Dakhla, Kharga) ellentétben itt nem maradtak fenn monumentális ókori épületromok. A középkorban - feltehetőleg a közbiztonság romlása miatt - az itt élők erős falakkal övezett erődszerű építményt emeltek a terület legmagasabb pontján. A berber és a beduin rablóbandák ismétlődő támadásai elől ide húzódhatott vissza az oázis békés, földművelő lakossága.
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag Az oázisról az első hiteles híradást egy francia geológus, Frederic Cailliaud (1787–1869) szolgáltatta. E távoli, s ezáltal nehezen ellenőrizhető vidék minden korban az illegális kereskedelem melegágya volt. A régi térképek tanúsága szerint errefelé vezetett az a titkos sivatagi csapás, amelyen még a közelmúltban is hasist csempésző karavánok bandukoltak a főváros felé. A Földközi-tenger eldugott halászkikötőiből induló, a sziklák és a homokdűnék útvesztőiben jól tájékozódó karavánok könnyen elkerülték a rájuk kifent hatóság embereit. (Hallottam, s nem tartom kizártnak, hogy olykor a hasist apróbb cinkhengerekbe öntve a tevék gyomrában csempészték át az ellenőrzési pontokon.)
Ha ránézünk Egyiptom térképére, a Nílus nyugati oldalán félkör alakban valóságos oázisrendszert látunk. A ókorkutatók kizártnak tartották, hogy a fejlett hadistratégaként számon tartott egyiptomiak ne védték volna e katonailag is fontos településeket. Viszont, a hipotézist alátámasztandó, hiába kutattak a katonák és elöljáróik sírjai után. Mígnem 1996-ban megtörtént a csoda! Érdemes tehát felkerekednünk, s ellátogatnunk a közeli Bahariyah-oázishoz, a Múmiák völgyébe…
Egy banális hétköznapi véletlen folytán fedezték fel a több ezer múmiából álló leletegyüttest, amely mindenekelőtt a görög és római korból származik. A feltárások mind a mai napig tartanak, sőt a múmiák jó része még eredeti sírjában pihen - ezeket nem látogathatják turisták.
Míg a fáraók korában csak az uralkodót és közeli rokonait illették meg a díszes sírok, addig ez a görög-római időszakban tovaterjedt a kissé alacsonyabb rangú társadalmi rétegekre is, sőt a mumifikálás gyakorlatát is folytatták. Persze a bahariyahi múmiák közül keveset temettek el szarkofágban, sőt néha több tetem is található ugyanabban a sírban. Ebből és számos egyéb jelből a régészek arra következtetnek, hogy erre az időre a temetkezés már elveszítette egykori kultikus jellegét.
Mindent egybevetve, egy fehér-sivatagi kirándulás során megéri ez a kis kitérő: a Múmiák völgyének hangulata felidézi nevesebb társánál, a Királyok völgyében szerzett korábbi élményeinket.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!
Durmitor Nemzeti Park
Természeti csoda (37/44)
K É P G A L É R I A
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Sahra el-Beida, a Fehér-sivatag -
Van róla jobb fotód?
Küldd el nekünk!
Nézd meg a helyszínt!
google earth
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.
Ajánlás
Van új ötleted, ami nem szerepel a listán?
Oszd meg velünk!
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
220 000 Ft
Szerkesztő

Walter Béla

Szólj hozzá!
  1. Biztonsági kód
Gloriana
2017-01-19
12:08:08

"Wonderful exnopaatiln of facts available here."

mona
2013-08-07
19:50:40

"Menjetek minél többen! Ebben a csodálatos országban én 5 évig éltem.(Ugyan pont a Fehér Sivatagban nem jártam.) Olyan szegények az emberek, hogy a turisták minden fillérje számít!"

MEXICO22
2010-12-03
20:14:07

"Egyiptom a világ egyik legszebb országa!!! viszont erről a helyről még nem hallottam. elég kellemetlen lehet. "

a legjobb
2009-08-10
10:25:55

"egyiptomjó hely de a Sahra el-Beida nem biztos"

Szücs Kitti
2008-04-01
08:09:01

"Ha egyszer sok pénzem lesz, felülök a repülőre és megnézem."

Ajándékötlet-Élmény-Úti cél Magyarországon-Természeti csoda-Autócsoda-Freestyle-Film-Építészeti csoda-Nagyváros-Könyv