Turisztikai szempontból a vidék példaszerűen kiépített, gondozott, s az idelátogatók élményszerzéséről, sőt sportolási lehetőségeiről is ezerféleképpen gondoskodnak. A nagyközönség által is látogatható, kényelmesen bejárható barlangokon kívül jól jelzett turistautak vezetnek egy-egy látványosabb karsztképződményhez, s a helybéli kistelepülések műemléképületei is könnyen elérhetőek. Az utak jó részét elzárták a gépkocsiforgalom elől, a gyalogos turisták és a kerékpárosok nagy örömére. Utóbbiakkal gyakran találkozhatunk errefelé, jóllehet a terep legfőbb paramétere nem éppen a vízszintes, ám a kis távolságok miatt megéri biciklinyeregbe pattanni. Egyébként tágas autóparkolók, büfék, éttermek, ajándékboltok várják a turistákat.

A teljes kikapcsolódásra, pihenésre vágyók sem járnak rosszul: két kedves tó is csalogatja a napimádókat, a fürdőzőket és a szörfösöket. A környékbeli hotelek és panziók árai megfizethetőek, az éttermek bőséges kínálata is olcsónak mondható, s akkor még nem szóltunk a messze földön híres cseh sörökről…

A legtöbb látogatót vonzó látványosság a Punkva-barlang, ám figyelem: a nagy érdeklődés miatt a nyári hónapokban a belépők olykor több napra előre is elkelnek! Maga a barlang bejárata a gépjárművek elől védett völgyben nyílik, tehát az gyalogosan (másfél kilométeres sétával) vagy egy kedves, gumikerekes "kisvasúttal" közelíthető meg. Túránk során végigvezetnek bennünket a barlang cseppköves járatain, majd megcsodálhatjuk a fölöttünk magasodó Macochát, s végül a barlangpatakokon keresztül csónakázhatunk ki ismét a szabadba. A Macocha-szakadék peremére lanovkával is feljuthatunk: a panoráma odafentről igazán mesés, az alant húzódó sziklaszurdok félelmetes látvány.

A Pusty-szurdok másik kiépített barlangja a Katerinska, amelyben körülbelül félórás sétát tehetünk. Két legfőbb nevezetessége a mi aggteleki "hangversenytermünkhöz" hasonlatos barlangterem fantasztikus akusztikája, illetve az innen szerteágazó folyosók bambuszcseppkövei: a pálcaoszlopok mellett ott áll botjára támaszkodva egy megkövült anyóka megdöbbentően élethű alakja.

A völgy északi végében látványos bejáratával hökkent meg bennünket a Sloupsko–Špošuvke-barlang, melyet látványos folyosók, nagymélységű aknák és zúgó patakok jellemeznek. Cseppkővilága viszonylag szegényes, ám híres gyertyatartót formázó cseppköve mindenképpen megér egy barlangi sétát.

Maga a Pusty-szurdok Sloup falucskától kiindulva halad déli irányba. A szűk szoros mindkét oldalán számos barlangbejárat sötétlik. Ebben a szurdokban szigorúan kötelező végigsétálni! A meredek sziklafalakat, sziklaíveket dús növénytakaró fedi, s egy oldalelágazás innen is fölvezet a Macochára. A Fehér-patak függőleges falú víznyelői a sloupi-holstejni elágazástól indulva Holstejn irányában egy körülbelül 2 kilométeres turistaút mentén követik egymást.

A Morva-karszt legnagyobb barlangrendszere az úgynevezett Amatőr-barlang, amely nevével ellentétben a professzionális barlangászoknak is igazi kihívás. Járatainak teljes hossza 35 km, s jellegében a mi Baradla-barlangunkhoz hasonlítható. Az óriási, számos bejárattal rendelkező aktív patakos barlangrendszert szifonok sorozata tagolja. Magukat a föld alatti patakokat több kisebb felszíni vízfolyás mellett elsősorban a Bilá voda-patak táplálja, melynek vize a Holstejn község melletti Nová Rasonva nyelőben lép a felszín alá, majd egy 70 méter mély lépcsős aknarendszeren keresztül zúdul le föld alatti medrébe, nem ritkán tonnányi sziklatömböket és hatalmas fatörzseket görgetve magával. Persze ezen az aknarendszeren még a legnagyobb nyári szárazság idején sem lehet leereszkedni, ugyanis az egymásra halmozódott törmelék életveszélyes. Az Amatőr-barlang csupán a profi barlangászok számára bejárható, jóllehet a járatok egy részét kiépítették. (A helybéliektől hallottuk, hogy a jól bevilágított, simára betonozott járatok cseppkövekkel rendkívül gazdagon díszített termeken haladnak végig, s bejárásuk gyakran szerepel a cseh kormány külföldi vendégeinek protokollprogramjai között.)

Sem terünk, sem szpeleológiai tapasztalatunk nem elegendő arra, hogy a Morva-karszt valamennyi barlangrendszeréről számot adjunk. Mindent összevetve azonban elmondhatjuk, hogy a vidék Csehország egyik legcsodálatosabb és leggyakrabban látogatott turisztikai látványossága. Összterülete 94 km2, s 1956 óta áll természetvédelem alatt. Az alig 500 méterrel a tenger szintje fölé emelkedő hegység tömegét devonkori tengeriüledék-rétegek alkotják. Amikor e kőzettömeg a tenger szintje fölé emelkedett, a tájat a felszíni és a csapadékvizek által okozott erózió alakította mai formájára. Ennek a több millió éven át tartó folyamatnak az eredménye e felszíni és föld alatti karsztformákban gazdag terület. A Morva-karszt területén több mint 11000 barlang és szakadék ismert, közülük igen sok különlegesen díszített cseppkőképződményekkel, s néhányuk a turisták számára is látogatható. A területen számos fontos őslénytani és régészeti lelőhely található.

Napnyugtakor, kirándulásunk végén az erdő sűrűjén keresztülvágva még fölkapaszkodunk egy várromhoz: a medencéből hófehér sziklafal emelkedik, melynek tetején ott magasodik a várfal maradványa. Vajon kik és mit védtek annak idején e madár sem járta tájon?

Este, holtfáradtan persze, lazítva hűséges túrabakancsunk fűzőjén, egy sloupi kiskocsma gyalult faasztala mellett pihegve knédlivel és jófajta sörrel tesszük fel szép napunkra a (cseh) koronát.