#12
Izland - Tűz és jég
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 12. /44
- Pontszám: 7.92
- Szavazatszám: 168
Divat manapság egzotikus tájakra utazni, olyan vidékekre, amelyek azt sugallják: itt előttünk talán még nem is jártak emberek. S bármilyen meglepő, Európában is található egy ilyen távoli sziget, Izland, a gleccserek és a tűzhányók, a lávafolyamok és a gejzírek – az érintetlen őstermészet országa.
Izland szigete az óceán közepén húzódó Atlanti-hátság vulkanikus képződményeinek a tengerszint fölé nyúló csúcsa. Területének nagy része lankás, ám a sík vidékeket hatalmas bazaltvulkánok pöttyözik. Az 1500 méternél magasabb hegyek ormain nyáron is megmarad a jégtakaró. Izland Európa második legnagyobb szigete, az Atlanti-óceán északi csücskében, Norvégia és Grönland között. Hazánknál valamivel nagyobb, 103 000 km2, ám lakóinak száma alig haladja meg a negyedmilliót.
Történelme nagyjából egyidős a miénkkel. Először nyugat-norvég, azaz viking telepesek érkeztek a szigetre a 800-as évek második harmadában. A mi államalapításunk idején az őslakosok – saját elhatározásukból! – fölveszik a kereszténységet, jóllehet néhány pogány szokást még hosszú ideig nem vetnek el. Izland történelmének nagy korszaka a következő két évszázad: ekkor jegyzik fel a sagákat és a germán mitológia alapforrását, az Eddát.
A 13. század már nem a függetlenségé: el kell ismerniük a norvég király fennhatóságát, amit, tetézve a bajt, több száz éves dán uralom követ. A függetlenedési küzdelem átnyúlik a 20. századba, amikor – nem akármilyen politikai kötélhúzás után – 1944-ben végre megalakul az Izlandi Köztársaság. Izland ma kontinensünk legfejlettebb államai közé tartozik.
Ötezer kilométer hosszú partvonalát öblök és fjordok tagolják, amelyeket egy korábbi jégkorszakban a szigetet borító jégpáncélból aláereszkedő gleccserek mélyítettek a tengerpartokba. A szigeten két óriás vívja időtlen harcát: a tűz és a jég, a hegyeket építő vulkánok, és a hegyeket legyaluló jégárak. Amikor e sorokat írjuk, a jég vesztésre áll, ugyanis a hajdani pleisztocén jégpáncélból mára csak elszigetelt „jégsapkák” – Vatnajökull, Hofsjökull, Myrdasjökull stb. – maradtak. (A jökull szó gleccsert jelent.) E jégsapkákból táplálkozó gleccserek már nem jutnak el a tengerig, tehát új fjordokat nem vájnak. Jégtömegük még a szigeten elolvad, s e víz a kisebb-nagyobb gleccserfolyókat táplálva éri el a fennsíkok széleit, ahonnan aztán csodaszép vízeséseket formálva találkozik végül a tengerrel. A gleccserek és a gleccserfolyók megállás nélkül gyalulják, pusztítják a szigetet, ám létezik egy építő erő is, a vulkanizmus. A táj végső formáját e két ellentétes folyamat harca határozza meg. Izland számos működő vulkánja közül a két legismertebb a Katla és a Hekla. A szigeten gyakoriak a földrengések. A föld mélyéről olykor fütyülve, sisteregve feltörő forró „szökővíz” olykor 50–70 méter magasra lövell. Közülük a fővárostól keletre található Geysir szolgált névadóul társainak.
A sziget fában roppant szegény, völgyei alján néhol még a fűfélék is nehezen élnek meg. A gyér növényzet bőven elegendő viszont a birkatartáshoz: Izland jelentős húsexportőr, gyapjútermékei méltán világhírűek. Élelmiszeriparának természetes motorja a halászat, bár a viking utódok a halászati zóna önkényes kiszélesítésével nem egyszer vihart kavartak az amúgy sem szélcsendes északi vizeken.
Százezer lakosával Reykjavik a világ legparányibb metropolisza. Nyüzsgő kikötőjének forgalma az öreg kontinens legnagyobbjaival vetekszik, s ugyanígy versenyezhetnének modern kórházai, iskolái és lakónegyedei, de híres egyeteme is vonzza a külföldi diákokat, operaházában pedig estéről estére világsztárok lépnek az értő közönség elé. (Érdekes közbevetésként csupán: e piciny nagyvárost a gejzírek vízével fűtik – szinte ingyen.)
Az idegenforgalom növekedése egyelőre még nem veszélyezteti az őstermészetet, Izlandon még mindig kaland az utazás, s bőven akadnak még hatalmas, ember által alig, vagy egyáltalán nem látogatott helyek.
E kis nép olyan nyelvet beszél, amely talán – Európában mindenképp – a legjobban őrzi ősi állapotát. Az izlandi nyelv az indoeurópai, azon belül a germán nyelvcsalád tagja, s a skandináv nyelvek szűkebb családjába tartozik. Mivel az ország történelme során viszonylag kevés külső behatás érte, az izlandi nyelv lényegében máig azonos az óészakival, a vikingek és a sagák korának nyelvével. Rokonságot leginkább a norvéggal mutat, ám valójában a feröri áll hozzá a legközelebb, melyet a Skócia és Izland között fekvő (amúgy Dániához tartozó) Feröer szigeteken beszélnek.
Az ország felfedezésére az autóbérlés nyújtja a legjobb megoldást. Így kedvünkre választhatjuk meg úti célunkat: irány a táguló horizont. (Amely szó szerint értendő, mivel a szigetország területe, ha csupán néhány centiméter/év sebességgel is, de állandóan növekszik. A feltörő vulkáni anyagok építik, sőt időnként a tengerből is újabb és újabb szigetek emelkednek ki, ugyancsak a folyamatos vulkanikus működés következtében.) Az ország északi félszigetei éppen érintik a sarkkört. A tengerpart közelében, különösen Izland déli és keleti oldalán a magas szélességi fokhoz képest enyhe az éghajlat. A Golf-áramlat fő ága Izland és Norvégia között éri el fönn északon a Jeges-tengert. Reykjavik a délnyugati partvidéken, egy félsziget tövénél fekszik. Kirándulásaink során fölkereshetjük a Kék Lagúnát, megcsodálhatjuk a félelmetes gejzíreket, gyönyörködhetünk a Gullfoss-vízesésben, fölfedezhetjük a fjordokat, a Jökulsárlón jéghegyeit. De lehetőség nyílik bálna- és fókalesre, gleccsertúrára – avagy éppenséggel sétarepülésre. A turista a végtelennek tűnő természetben, a többnyire zord időjárás ellenére is úgy érezheti: ez maga a szabadság! A szelídebb, mérsékelt vagy mediterrán égövi tájakhoz szokott közép-európai utazót minden fáradságáért bőséggel kárpótolja a vulkánok és gleccserek szaggatta, drámaiságában is gyönyörű izlandi táj. Hol van még egy hely Európában, ahol tiszta időben akár 100 kilométer távolságba is ellátni? Érdemes tehát ellátogatnunk a világ egyik legszebb országába!
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok! 
Nézd meg a helyszínt!
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.Ajánlás
Szerinted?
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
220 857 Ft
Szerkesztő
Walter Béla