#9
Holt-tenger - egy csoda, eltűnőben
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 9. /44
- Pontszám: 8.01
- Szavazatszám: 334
A tektonikus eredetű Jordán-árok legmélyebb részén, Jordánia és Izrael határán található bolygónk egyik legkülönösebb felszíni képződménye. A mi Balatonunkéhoz hasonló hosszúságú, ám annál szélesebb (4–17 km) Holt-tenger sótartalma tízszer nagyobb Földünk többi tengeréhez képest, s emiatt néhány baktériumfajtán kívül vízében nem találhatóak élőlények.
Vízszintje közel 400 méterrel alacsonyabb a Földközi-tengerénél, s a felszíni légnyomás és a páratartalom a mély fekvés miatt igen magas. (Utóbbi az idelátogató nyaralók nem kis örömére, hiszen az erős napfényt a páradús légréteg megszűri, az UV-sugárzás tehát alacsony.)
A parti fövenyt sókristályok alkotják, különösen a kisebb déli medencében. Az északi, mélyebb vizű (300 m) medencét a sekélyebb délitől (4 m) ma már csupán egy szűk mesterséges csatorna választja el. A Holt-tengert a Jordán folyó táplálja, természetes kifolyása nincs, így a vízhozam folyamatosan elpárolog. A tudósok által bizonyított dolog, hogy az elmúlt évezredek során a vízszint gyakran változott. Amikor alacsonyabb volt, a déli öböl kiszáradt, s láthatóvá vált a tengerfenék. Elmondható, hogy a Holt-tenger rendkívül érzékeny az időjárásra, ne feledjük, az éghajlat errefelé sivatagi – az eső ritka adomány.
A vonatkozó geológiai vizsgálatok eredményeiből korról korra pontosan meghatározhatóak a vízszint ritmikus változásai, s bizonyos egyensúlyi helyzetre utaló megnyugtató következtetések is levonhatók. Ám az utóbbi évtizedekben az emberi gondatlanság nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tenger vízfelülete drámai módon csökkenni kezdjen. Sokan a növekvő turizmussal járó egyre nagyobb édesvízigényt kárhoztatják, mások mindkét érintett ország öntözéses mezőgazdaságát: a Jordán folyóból évről évre kevesebb víz jut a Holt-tengerbe. Az 1960-as esztendők elején a vízfelszín még 1290 láb mélyen volt a tengerszint alatt. Nos, ez mára 1350 láb mélyre süllyedt, s a környezetvédők becslései szerint a csökkenés mértéke jelenleg évente körülbelül egy méter. Pillanatnyilag tehát úgy tűnik, hogy a Holt-tenger követni fogja nevének végzetét. S mielőtt lezárjuk e szomorú témát, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy megakadályozható-e a Holt-tenger elvesztése. Természetesen igen, ám a kézenfekvő megoldások fölött évtizedek óta vitáznak. Míg Izrael a Földközi-tenger felől építene egy csatornát a Holt-tenger vízének táplálására, addig Jordánia ugyanezt a Vörös-tenger irányából tenné. Mindkét projekt büdzséje horribilis, igaz, bármelyik is valósulna meg, a Holt-tenger bizonnyal megmenekülne a kiszáradástól.
Jelzésszerűen csupán, de szólnunk illik a holt-tengeri tekercsekről, amelyeknek megtalálása igazi világszenzáció volt, s mára bizony nagykönyvtárnyi az irodalma. Fél évszázada, hogy a júdeai sivatagban az elkóborolt kecskéiket kereső beduin pásztorok egy sziklabarlang rejtekén megbúvó cserepekben különös bőrtekercsekre bukkantak. Mikor e tekercsek – hosszas és különösen izgalmas bonyodalmak után – végre az ókori írásokban járatos szakértők szemei elé kerültek, kiderült, hogy az időszámításunk kezdetére datálható, autentikus dokumentumokról van szó. Ekkor, elsősorban jordáni kezdeményezésre komoly régészeti kutatások kezdődtek, s további bőrtekercseket, sőt töredékes papiruszmaradványokat is találtak. Ezek között olyan feljegyzések is olvashatók, melyeket a zsidó és a keresztény kánon egyaránt máig kirekeszt szent könyveinek újabb és újabb kiadásaiból. Az utóbbi néhány esztendőben a legfrissebb kutatásokról, s az azok nyomán fellángoló vitákról jó néhány érdekes kötet megjelent idehaza is. Érdemes egyiket-másikat magunkkal vinnünk egy szentföldi utazásra.
A Jordániát és Izraelt is kínálati terepének tekintő honi, és a nálunk is elérhető nagy nemzetközi utazási irodák prospektusai számos lehetőséggel kecsegtetnek egy Holt-tenger környéki nyaralást illetően. A part menti szállodák – és strandok! – többsége igen jól felszerelt, a kiszolgálás minden igényt kielégít, szikrázó az ég és arrafelé ismeretlen a cápaveszély. Persze a legtöbben csupán néhány napot töltenek a szó szoros értelmében felhőtlen lebegéssel, hiszen a Holt-tenger környéke egyúttal számos bibliai történet helyszíne is. Egyetlen érdekességet hadd emeljünk ki a számtalan közül. A Genezis 14-ben olvashatunk a Biblia talán legrejtélyesebb eseményéről, a királyok harcának leírásáról.
„Lőn pedig Amrafelnek, Sineár királyának és Ariókhnak, Elászár királyának, Khédoriaomernek, Élám királyának és Thidálnak, a Góim királyának napjaiban:
Hadat indítanának ezek Bera, Sodoma királya ellen, Birsa, Gomora királya ellen, Sináb, Admáh királya ellen, Seméber, Czeboim királya ellen és Béláh, azaz Czoár királya ellen.
Mind ezek a Sziddim völgyében egyesűlének; ez a Sóstenger.”
(Gen 14: 1, 2, 3)
És következik tovább az ütközet leírása, amely két dolog miatt is különleges. Egyrészt Mózes öt könyvében, sőt a teljes Bibliában ez az egyetlen történelmi eseményről szóló beszámoló. Továbbá, s innentől már a történészeké volt a terep, a királyok csatájának helyszíne fölött maga a Holt-tenger hullámzik…
Ám a derék geológusok megoldották e rejtélyt. Sikerült bizonyítaniuk, hogy a pátriárkák idejében (i. e. 2100–1850), mikor a királyok megütköztek, a déli öböl zátonyrésze teljesen száraz volt. A történet feltételezett megírásának és közzétételének idején viszont a völgyet, ahol a csata zajlott, már teljesen elárasztotta a víz. S hogy mik segítették a kutatókat? Nos, a Sedom-hegy híres sóbarlangjai. Ugyanis e barlangok magassága és formája a Holt-tenger vízszintingadozásai szerint változik, s legrégebbi barlangfalak mintegy ősi vízállásjelentésként „megörökítették” a változó szinteket. Így egy egyszerű karbonsavpróbával biztonsággal datálhatóak a Holt-tenger vízszintváltozásai. 
Nézd meg a helyszínt!
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.Ajánlás
Szerinted?
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
274 672 Ft
Szerkesztő
Walter Béla