Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
A román területen két mesterséges csatornát építettek, míg az ukránok néhány éve kezdték ugyanezen célból a munkálatokat. A tervezett csatorna megbízható hajózásai útvonalat jelentene a Duna-delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az építkezés azonban nem csupán a román fél tiltakozását váltotta ki (Románia az Európai Bíróság elé viszi az ügyet), hanem maga az Európai Unió is azt tanácsolta Ukrajnának, hogy hagyjon fel a csatornaépítéssel, mivel az maradandó károsodást okozhat a térség vízi világában. Napjainkban az építkezést leállították, s a két szomszédos ország kormányfői szinten megegyezett abban, hogy a mesterséges csatorna sorsáról a szükséges ökológiai háttértanulmányok elvégzése után szigorúan szakmai szempontok alapján döntenek. (Tudomásunk szerint Ukrajna ragaszkodik a tervhez, jóllehet a csatorna nyomvonalának megváltoztatásáról hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.)
A három főág közötti szárazföldet természetesen számtalan mellékág aprózza, s ezt a hatalmas, lápos-nádas-homokos, rendkívül gazdag növény- és állatvilágot felvonultató területet nevezzük Duna-deltának. Melynek területe a lerakott tetemes hordalékmennyiség miatt évről évre növekszik. Magunk is láttuk azt a világítótornyot, amely építése idején még a tengerparton vigyázta a hajósokat, mára azonban bő kilométerrel beljebb, a szárazföldön magasodik. A víziút-hálózat oly szövevényes labirintust alkot, melynek még a helyi őslakosok sem ismerik valamennyi rejtelmét. A deltavidék maihoz hasonlatos formájának kialakulását 8000–10000 évvel ezelőttre teszik. Lakott részein románok, lipovánok, ukránok, törökök, tatárok örmények, ruszinok, magyarok, cigányok, sőt görögök is élnek. A lipovánok például a hazájukból vallási okokból elmenekült óhitű oroszok leszármazottai. E színes nemzetiségű "őslakosság" (számuk 15–20 ezerre tehető) kultúrája igazi csemege a néprajzkutatók számára. Házaik, templomaik, temetőik, tárgyi világuk és öltözködésük, szokásaik és ünnepeik minden arra vetődő idegent mélyen megindítanak.
A Duna és a tenger találkozása igen kedvező feltételeket teremt az élővilág számára. A kemény telek és a viszonylag alacsony éves csapadékmennyiség ellenére a deltában honos állatfajok száma meghaladja a háromezret. A helyiek létalapját a vidék halbősége jelenti, több mint százötven halféle úszkál errefelé. Igazi horgászparadicsom! Nem ritkák az 50–60 kilós harcsák, jóllehet az itteni vizek királya a viza. Az egyik szavahihető honfitársunk - a teljes éjszakáját erre áldozva - napnyugtától hajnalig kereken 23, nem is akármilyen csukát fogott egy csodaszép tavon. (A következő éjszakát természetesen már végigaludta, igaz, ekkor viszont egy harminckilós pontyról álmodott.)
Román ornitológus barátunk szerint a Duna-delta Európa első számú madárparadicsoma. E vízi világ jó háromszáz madárfajnak ad otthont, s érdekes módon a mediterrán és a szibériai faunatartományok egyaránt képviseltetik magukat. (A becslések szerint itt él kontinensünk kárókatona-állományának 60, bizonyos gémfajoknak pedig közel 70 százaléka.) Sőt, a költöző madaraknak is kedvelt pihenőhelye a delta: a vonulási időszakokban milliószámra lepik el a mocsarakat és a tavakat. A hatalmas nádrengeteg szolgál - talán utolsó - menedékül néhány kihalás szélén álló fajnak, például a fekete sasnak. Érdekesség, hogy errefelé költenek pelikánok is - az európai fehérpelikán-állomány fele itt él. S ha már említettük a nádasokat, a Duna-delta büszkélkedhet Földünk legnagyobb összefüggő nádrengetegével, melynek összterülete meghaladja a 2700 km2-t.
A vízi világ fölfedezésére, szerényebben mondva: a mindössze félnapos "kóstolóra" végül is nem motorcsónakkal, hanem kenuval indultunk. (Lassúbb, ám csöndesebb, s legfőképpen: nincs kitiltva innen-onnan, mint hangos nagytestvére.) Hihetetlen szépségű, nádfalak övezte lagúnákon eveztünk végig, miközben vezetőnk úszó nádszigetekről, helyüket változtató homokdűnékről, tavirózsák ezreivel betakart tavakról mesélt. Alig hallhatóan csobban a lapát, ám gyakran röppennek fel megriasztott madárcsapatok. Odébb, a nyílt vízen liliomokon lépkedő büszke kócsagok. Érintetlen természet… Vajon Európában akad-e még ehhez hasonló?Walter Béla