Prága a VI. században Hradzsín és Vysehrad várak körül alakult ki. A Premysl-dinasztia uralkodott itt a X. századtól, majd a legnagyobb királyuk, IV. Károly a XIV. század második felében a Német-Római Birodalom központjává tette a várost. A párizsi Sorbonne, a bolognai és az angol egyetemek után Európában negyediknek ő alapított itt egyetemet. A leggyönyörűbb hídjuk is, mely az Óvárost és a Kisoldalt köti össze, róla kapta a nevét. Hrabal írta , ha az ember lent áll a Moldva partján és felnéz a hídra, úgy látja, mintha kerekes kádban közlekednének a gyalogosok. És tényleg, mert csak a válluktól látszanak...

A gótika, a pszeduó-gótika és a diadalmas barokk városa. Jól megfér mellettük a XX. században épült Vencel tér és környéke: a legdrágább és legelegánsabb üzletek plázák, cukrászdák, vendéglők vidéke. Mágikus erővel vonzza a turistákat. Emberi léptékű nagyváros, amelyben minden elérhető, gyalog bejárható.

Prágát mindenki ismeri. A régióban példátlan és szívós reklámkampánnyal csalogatják a turistákat az országba. A befektetés megtérülni látszik, hiszen Prágát ellepték a külföldiek: "trendi" lett a csehekhez menni. Prágát átlag hárommillió turista keresi fel manapság. Az állam 2005-ben 150 millió cseh koronát, mintegy egymilliárd forintot fordított az ország és a főváros külföldi propagálására. A város meg is kéri az élmény árát, de cserébe kifogástalanul tiszta és eurokompatibilis. Joggal pályázhat a "kis ékszerdoboz" címre.

Az óvárosi tér szépséget leírni nem lehet, ezt látni kell! A tér jellegzetessége a Kőharangokkal díszített középkori palota. Itt található a város egyik jelképe, az óra. A legenda szerint az órásmestert, aki 1490-ben ezt a csodát megalkotta, megvakították, nehogy még egyet készíthessen belőle.

Prágai Vár (Hradcany) a 9. században épült egy palotával, három templommal és egy kolostorral. Itt találjuk Prága legjelentősebb egyházi épületét, a Szent Vitus-székesegyházat. A Hradzsín ma az államelnök munkahelye. Mesélték, hogy amikor Vacláv Hável Csehország fejeként ott dolgozott, rollerrel járta a hatalmas folyosókat. A várkert egyébként a főváros legszebb parkja.

A romantikát sem kell nélkülöznünk, elég ellátogatnunk az Aranymívesek utcájába, ahol Rudolf király alkimistái éltek, vagy csak sétáljunk egyet a Kisoldalon. A középkorban nemesi és királyi paloták épültek ezen a területen. Művészek, költők, misztikusok kedvenc helye volt. A városrész girbe-gurba utcáival megőrizte középkorias hangulatát. Érdemes felkeresni a festői Nerudova utcába is és valamelyik aprócska kávézóban elkortyolni egy jó erős feketét. Mini Velencét varázsol a látogatóknak a Moldva, hiszen egyik mellékága két házsor közé is befolyik.

A prospektusok lépten-nyomon fellelhető hangulatos sörözőkről, kisvendéglőkről írnak. Létezik a kedves Prága is, csak meg kell hódítani, mert a helyiek nem szívesen adják az ő igazi Prágájukat. Ők szükséges rossznak tekintik az idegeneket. Nem törik ketté magukat a vendéglátásban. Éppen annyit tesznek meg, amennyi szükséges. Ha sikerül egy autentikus helyre bukkanni, akkor érdemes ott hosszabban elidőzni, és megmártózni a cseh sörfogyasztás lélektanába: elmerülni, és nem idegeskedni.

Az utóbbi időben elterjedtek a péntektől hétfőig tartó sör és gasztronómiai túrák. A hétvégékre zsúfolásig megtelik a város, a „sörturistákkal”, akik sokat söröznek, jókat esznek, és mellesleg szétnéznek a városban is két korsó között.

Prága elképzelhetetlen a jó öreg Svejk nélkül. Ma is mérnek sört derék katonánk kedvenc csehójában, a Kehelyben (U Kalicha) a Na Bojasta 12. szám alatt. Ám Svejk valószínű, ma már messze elkerülné a helyet, mely nemzetközi turistatanyává vált és 60-70 koronáért mérik a velkopopoviceit. Persze nem mindenütt húzzák le ennyire a jónépet. Aki Bohumil Hrabal egykori törzshelyén, az Arany Tigrisben inna, az olcsóbban is megteheti. A csehek által is látogatott sörözőkben 25 korona körül van egy korsó nedű. A csehek egy főre számított sörfogyasztása 160 liter, de becslések szerint ebből tíz litert a turisták isznak meg. Volt idő, amikor Csehországban 600 féle sört főztek. Ez már a múlt. Sorra mennek tönkre a kis sörgyárak, eltűnik egy sor hagyományos márka, szűkül a választék.

Arra, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások színvonala megfelelő legyen és a fogyasztó tényleg azt kapja, amit megfizetett, Prágában komolyan odafigyelnek. Gyakoriak az ellenőrzések, a próbavásárlások. És a gátlástalanságukról elhíresült prágai taxisoktól sem kell már tartanunk

2002-ben, a mi dunai katasztrófánkkal egy időben a Moldva is iszonyú kálváriát okozott Prágában. Híres könyvtáruk 5 millió kötetéből sok megsínylette a pincében az áradást. A vizes darabokat a csehek lefagyasztották kivédendő a baktériumok rothasztó támadását: de majd hogyan olvasztják ki, hogy ez ne következzék be??!! Állítólag sok ember tízévi munkája lesz...