#3
Marquez: Száz év magány
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 3. /49
- Pontszám: 7.65
- Szavazatszám: 161
Macondo már félelmetes por- és romtölcsér volt a dühöngő bibliai orkán örvényében, amikor Aureliano megint átugrott tizenegy oldalt, hogy ne vesztegesse az idejét nagyon is jól ismert eseményekre, s azt a pillanatot kezdte megfejteni, amelyet épp átélt, egyszerre haladva a megfejtésben és az átélésben, prófétai szemmel látva önmagát a pergamenek utolsó oldalának megfejtőjeként, mintha egy beszélő tükörbe pillantana. Aztán ismét átugrott néhány sort, hogy a jóslatoknak elébe vágva megtudja halála időpontját és körülményeit. De még mielőtt elért volna az utolsó verssorhoz, már tudta, hogy soha többé nem lép ki ebből a szobából, mert úgy volt elrendelve, hogy a tükrök (vagy trükkök) városa szétszóródik a szélben, és kihull az emberek emlékezetéből, mihelyt Aureliano Babilonia végez a pergamenek megfejtésével, és hogy mindaz, ami írva vagyon bennük, öröktől fogva és mindörökre megismételhetetlen, mert olyan nemzetségnek, amely száz év magányra van ítélve, nem adatik még egy esély ezen a világon.A Buendia családban Arcadio- és Aureliano-sorsokat lehet és kell megélni a teremtéstörténet kezdetétől az idők végezetéig, s ez a szűk életidő nem elegendő arra, hogy Ursula ősanya gyarló emlékezete megváltást eszközöljön. A Buendiák vére kódolva van a nemzetség minden egyes törekvésében, álmában és szerelmében újabb esély nem adatik.
A Száz év magány egy remekmű, melyből megtudhatjuk, hogy az élet megejtően szép, de igaz. A legnagyobb írók sajátja azt tudni, hogy életünk minden mozzanatának magasabb rendű, fantasztikummal és mítoszokkal kifejezhető értelme van.
Az egymásra következő nemzedékek történetét az idő körbe-körbe forgása végtelenné teszi, pedig a kezdet Jose Arcadio Buendia idejére tehető, amikor végzetes nászra lépett Ursula Iguaránnal és megalapították Macondot az Isten háta mögött, ahol „olyan új volt a világ, hogy még nevet sem adtak a dolgoknak”. Ekkor indult el az apáról fiúra szálló nevek vért követő útja. Sorsok és jellemek motívumai bukkannak elő nemzedékenként, mindig más vegyületben, miközben a Melchiades elindította csodák töretlenül kísértenek. Az öreg Jose Arcadio Buendia annyira elmerül a tudomány káprázatos vívmányaiban - köztük a dagerrotípia tanulmányozásában, amely Isten képét és létét fényképlemezeken bizonyítja -, hogy valóságérzékét teljesen elveszíti és öreg napjaiban egy gesztenyefához kikötve különbejáratú kísértetével társalog. Istent ekkor sem lelte. Másodszülött fia, Aureliano Buendia ezredes az idők terhe alatt szintén nem tud már a valóságra figyelni, balról született fiai pedig bérgyilkosok áldozatai lesznek, noha homlokukon viselik a hamukeresztet mind a tizenheten. Tömegmészárlás, tisztító özönvíz, az álmatlanság kórsága, női sorsok értelmetlen hervadása nemzedékenként ismétlődnek, és a nevekkel, sorsokkal együtt a malacfarkú félelem is átöröklődik. Az asszonyi hivatás, hogy a végzetes magányokat föloldja, Ursula asszonynak jut, de Pilar Tenera, a Buendiák ágyasa is a férfiszívek vigasztalójaként lép föl. Remedios pedig, aki nyugtalanító szépségével halált hoz hódolóira, nemes egyszerűséggel fölszáll az égbe. A legutolsó Buendiák, Aureliano és Amaranta Ursula őrjöngő szerelme is a párhuzamos, egymást meg nem váltó sorsok jegyében zajlik. Kell-e a mulandóságon elmélkedni, amikor az élet ilyen egyszerűen szép?
A Buendia család szenvedéstörténete mindenkié, s már-már kedvet kapunk a bűnök és magányok mágikus kavalkádjában magunk is részt venni és a százéves magányban úgy szenvedni, ahogy csak a Buendiák tudnak.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok! Ajánlás
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
2 768 Ft
Szerkesztő
Szűcs-Búzási Ágota