Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
Ritka jelenség, ha egy könyvnek nincs kárára a hollywoodizáció. A Gyűrűk ura elragadó tündérmese, amely történetesen próza formájában nyilvánult meg, ám igézetes ereje túlmutat a műfaji-formai korlátokon. Olyan történet, melyet a tűz körül volt szokás mesélni több száz és ezer éve még, mert a legősibb és legelemibb emberi szomjúságot van hivatva oltani, a mese iránti jogos és örökké tartó igényünket. Egyszerű és kristálytiszta mese, a naiv eposzok és lovagi költemények egyenes ági leszármazottja, ugyanazzal az elementáris erővel hat papíron, mozivásznon, szóban és gondolatban.
Az első kötet, A Gyűrű Szövetsége a békés hobbitok és a Mordor uralta Fekete Föld konfliktusát meséli el, illetve a kulcsfontosságú Egy Gyűrű végzetes hatalmát, melyet Szauron, a Sötét Úr alkot meg a Végzet Hegyének tüze segítségével, Középfölde meghódítására. A Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre lépnek a nagy mágus, Gandalf vezetésével. A két torony címet viselő második kötetben Középföldén a fenyegető veszedelem tovább fokozódik, a nagy Gyűrűháborúra pedig az utolsó kötetben, A király visszatér-ben kerül sor. Az olvasó pedig feszülten követi a Gyűrű útját a könyvborító belsejében okosan elhelyezett térképen, képes és elolvassa mindhárom vaskos kötetet, annyira izgul. Íme a mese embergyemekre gyakorolt mágikus hatása!
A Gyűrűk ura eredetileg nem gyerekkönyv, bár egyszerre több közönséghez is szól, amelyek között a gyerekek is szerepelnek. Valószínűtlen azonban, hogy azon amerikai társadalmi mozgalmak volnának a címzettek, akik az ellenkultúra részesei. A háborúellenesség, a környezetvédelem, a hippik és a New Age tagjai egyaránt saját értéket látnak benne, noha Tolkien világosan kijelentette, művének semmiféle belső rejtett jelentése nincs. Ám az olvasónak a szöveggel folytatott értelmező munkája nem ellenőrizhető. Szűcs-Búzási Ágota