Az ajánlási időszak lezárult
#38

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Száraz tények

Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!

  • Helyezés: 38. /49
  • Pontszám: 6.94
  • Szavazatszám: 109
Hermann Hesse: Üveggyöngyjáték
Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Rejtõ Jenõ: Piszkos Fred, a kapitány
Jókai Mór: A kõszívû ember fiai
A téma további cikkei
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! Maycomb régi, méghozzá unalmas, régi város volt, amikor megismertem. Esős időben az utcák vörös pocsolyákká változtak, a járdákat fű nőtte be, a bíróság rogyadozó épülete a főtéren éktelenkedett. A nyári hőséget akkoriban valahogyan nagyobbnak éreztem: egy fekete kutya szenvedett a hőségtől a forró nyári napon; talyigák elé fogott csontos öszvérek farkcsapkodással kergették a legyeket az örökzöld tölgyek tikkasztó árnyékában. A férfiak keménygallérja reggel kilenc órára már csuromvíz volt. A hölgyek fürdőt vettek ebéd előtt, három óráig tartó déli sziesztájuk után is, és estére mégis olyanok voltak, mint a puha teasütemény, bevonva izzadsággal és vastag púderréteggel.
Az emberek akkoriban lassan mozogtak. Tempós léptekkel mászkáltak a főtéren, ráérősen mentek be az üzletekbe, és jöttek ki onnan; bőven volt idejük mindenre. A nap huszonnégy órából állt, de hosszabbnak hatott. Senki nem sietett, mert nem kellett sietnie; nem akadt semmi vásárolnivaló, de pénz sem a vásárlásra, és Maycomb megye határain túl nem volt, amit érdemes lett volna megnézni. Valami bizonytalan derűlátás vett erőt az emberek jó részén: a megye népe meg volt győződve róla, hogy a félelmen kívül semmitől sem kell félnie.
Házunk a város előkelő negyedének főutcáján állott - itt laktunk, Atticus, Jem és én meg Calpurnia, a szakácsné. Jem és én elégedettek voltunk apánkkal: játszott, felolvasott, és udvarias tárgyilagossággal bánt velünk.
Calpurnia egészen más volt. Csupa szöglet és csupa csont; rövidlátó és bandzsa; tenyere széles, mint az ágydeszka, de legalább kétszerte keményebb. Mindig kikergetett a konyhából, és azt kérdezte, miért nem viselkedem olyan jól, mint Jem, pedig tudta, hogy ő idősebb. Mindig olyankor hívott haza, amikor még nem akartam hazamenni. Hősi küzdelmet vívtam vele, de mindig hiába, főként, mert Atticus mindig az ő pártjára állt. Akkor került hozzánk, mikor Jem született, és amióta az eszemet tudtam, zsarnokoskodott fölöttem.
Amikor anyám meghalt, kétéves voltam, és hiányát így soha nem éreztem. Graham-lány volt, és Montgomeryből származott. Atticus akkor ismerkedett meg vele, mikor első ízben választották képviselővé. Ekkor már középkorú férfi volt, és anyám tizenöt évvel fiatalabb. Jem házasságuk első évében született; én négy évvel később, és két év múlva anyámat egy hirtelen szívroham megölte. Azt mondták, hogy családjában ez gyakran előfordult. Nekem nem hiányzott, de, gondolom, Jemnek igen. Világosan emlékezett rá, és játék közben néha nagyokat sóhajtott, magamra hagyott, s egymagában játszott a kocsiszín mögött. Ilyenkor okosabbnak tartottam, ha nem zavarom.

A kislány bátyjával és Dillel színdarabokat játszik a Drakulából és hasonló rémtörténetekből, s azon mesterkednek, hogyan tudnák megpillantani a város mumusának tartott zárkózott férfit, Boo Radleyt. Eleinte az erőszakos, fehér farmer lányának állítólagos megerőszakolása alig szivárog be a gyerekek tudatába, aztán Scout és Jem apját jelölik ki a fiatal fekete Tom Robinson védelmére.
Vannak olyan konfliktusok, melyek minden korban és minden kultúrában az emberi sors megélt történetei, mert nem lehet embernek lenni ezen történetek megélése nélkül. Ezekről mindig jó beszélni, írni, olvasni. Ilyen a Ne bántsátok a feketerigót! című regény is, mely egy egyszerű tanítást van hivatva kinyilvánítani Amerika történelmének egyik legsötétebb időszakából, a feketék elleni atrocitások korából, jelesül, hogy az ártatlanoknak ne ártsunk.
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! A mű a harmincas évek Amerikájában, egy alabamai álmos kisvárosban zajló eseményeket mutatja be, egy család történetének három évét felölelve. Az apa, Atticus Finch ötvenéves ügyvéd, aki felesége halála után egyedül neveli tízéves fiát, Jemet és hatéves kislányát, Scoutot. Mindent megtesz, hogy gyermekeit tisztességre, becsületre, őszinteségre és toleranciára nevelje, de ez nem könnyű feladat a városka fajgyűlölő hangulatában. Különösen nehéz helyzetbe kerül, amikor elvállalja egy nemi erőszakkal vádolt, de ártatlan fekete férfi védelmét. Üdítően hat, hogy a történetet mindvégig a kislány, Scout szemével láttatja az írónő.
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! Harper LeeAz olvasmányos, jól megírt mű cselekménye két független szálon fut, a gyerekek ártatlan, játékos világa és az apa realitásokkal, társadalmi konfliktusokkal terhelt képe tárul elénk. A történet lassan kezdődik, aztán hirtelen egy feszült bírósági tárgyalás közepén találjuk magunkat, ahol felszínre kerülnek a világválság sújtotta Amerika kényes kérdései : osztály, fajgyűlölet, igazság, felnőtté válás. Az érdekes végjátékban a szálak összeérnek, és a cselekmény kerekké válik, kihangsúlyozva a már említett tanítást.
Az apa sziklaszilárd erkölcsisége banális téma az irodalomban, mégis jogos a mű elsöprő sikere és rendkívüli olvasottsága, mert a tükör, melyet felénk tart, mindig aktuális. Szükség van az ilyen művekre, fontos szerepet töltenek be gyermekeink nevelésében, de a felnőttkor megkésett útkereséseikor, a mindig bekövetkező erkölcsi útvesztőkben is jó szolgálatot tehetnek. Amennyiben vannak még ilyen irányultságú felnőtt olvasók. Atticus arra hívja föl a figyelmet, hogy egyetlen dolog van, amelyben nem dönthet többségi vélemény, és az az egyéni lelkiismeret.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!
Hermann Hesse: Üveggyöngyjáték
Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Rejtõ Jenõ: Piszkos Fred, a kapitány
Jókai Mór: A kõszívû ember fiai
Könyv (38/49)
K É P G A L É R I A
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! - Harper Lee
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! -
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! -
Van róla jobb fotód?
Küldd el nekünk!
Ajánlás
Van új ötleted, ami nem szerepel a listán?
Oszd meg velünk!
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
1 750 Ft
Szerkesztő

Szűcs-Búzási Ágota

Szólj hozzá!
  1. Biztonsági kód
Ati
2011-09-10
15:06:12

"Libriben megtaláljátok a fenti borítóval, én is nemrég bukkantam rá."

dembea
2011-07-09
22:26:36

"Sziasztok! Nekem meg van a könyv és szép állapotban, nekem nem kell. Aki szeretné megvenni írjon emailt a dembea@freemail.hu címre!"

Lányka^^
2011-07-01
22:23:00

"Én is megszeretném venni, de boltba sehol, és könyvtárban sincs :\\\'( nem tudja valaki hol lehet találni magyarul...? köszönöm előre is(L)"

Péter
2011-04-08
22:06:31

"Szeretném megvásárolni a könyvet magyar nyelven, de sajnos sehol se találom.Ha esetleg valaki tud egy oldalt, antikvitást, ahol lehetőségem lenne megvenni, kérem írjon! Köszönöm"

Kata
2011-04-02
14:18:24

"Szerintetek a gyerek könyvtárban is kilehet szerezni? "

Roland
2010-12-24
18:00:40

"jó könyv, nem lehet letenni :)"

Balás Andrásné
2009-06-02
17:06:30

"Kölcsön adtam és nem kaptam vissza. Szeretném megvenni!"

Liz
2009-05-27
18:51:02

"Clarie Holt kedvenc könyve is ez."

kása zsuzsanna
2009-01-29
10:36:17

"Szuper a köny mindenkinek ajánlom."

Szalma Virág
2008-10-16
12:29:39

"Nagyon jó könyv. Van bizonyos hangulata, mely évek után is előjön, ha a könyvet látod. "

L. Szuchovszky Tünde
2008-07-18
14:27:40

"Épp most fejeztem be a könyvet és nagyon sajnálom, hogy már vége van... Angolul olvastam, de meg fogom venni magyarul is, hogy a 13 éves fiam is elolvashassa."

Sieglinde
2008-06-05
15:29:06

"Zseniális könyv, és nagyon jó a filmváltozata is. Gregory Peck tökéletes Atticus Finch volt."

Ajándékötlet-Élmény-Úti cél Magyarországon-Természeti csoda-Autócsoda-Freestyle-Film-Építészeti csoda-Nagyváros-Könyv