A szép ferdít és megtéveszt. A világ látványa azonnal lehangolódik, ha alulról nézzük. Günter Grass a világot nem a normális, áttekintő szemlélettel ábrázolja, hogy valami jót is lássunk benne, hanem egy társadalmon tudatosan kívülálló törpe gnóm helyzetéből. A kívülnézet nem új eszköze a szépirodalomnak, ám Oskar Matzerath álláspontjáról idegtépően részvéttelen, csontig maróan pesszimista. A határozottan politikai érdeklődésű író A bádogdobban olyan erkölcsnélküli és infantilis megnyilatkozásokkal állít tükröt társadalmának, hogy a feszengő olvasó alig tudja elviselni.

Oskar a kívülállást, az elidegenült magányt példázza. Könyörtelenül ostorozza az NSZK háború utáni politikáját, a kispolgári lét hazugságait, a világot, melyben él, s melyen változtatni akkor se tudna, ha akarna. Inkább szembeköpi. Hároméves fizikai valósága mögé bújva lehetővé válik számára a világ alulról való szemlélése büntetlenül, felnőtt értelemmel. A bádogdob számára az önkifejezés és közlés egyetlen eszköze. Dobol és fülsiketítő hangon üvölt a külvilággal, később pedig ennek segítségével dobolja vissza magát és közönségét a gyermekkor ártatlanságába. Szentségtörő figyelemmel kíséri korának politikai változásait, megnyilvánulásai konzervatív ízlést háborítanak.

A regény telibe talál vallási, társadalmi és szexuális tabukat, a szerző ellen többször indítottak bírósági eljárást e mű miatt. Akad olyan kritikus, aki szerint Grasst az emberből csak hányása és anyagcseréje érdekli. Valóban kérdéses, hogy miért szükséges hosszadalmasan ecsetelni például a tengerből kihúzott lófejet, benne a nyüzsgő angolnákkal, és az is indokolatlan, hogy Oskar vizelettel eszi a levest, a pornográf jelenetekről nem is szólva.

A merész részletek túlmutatnak önmagukon, elidegenítő funkciójuk van, és vegyük észre, hogy ellenszenvvel ábrázolja őket a szerző. Egyébként is, az irodalmi merészség határai azóta kitolódtak. Azzal, hogy elemi erővel gyűlöli a kispolgári lét hazugságait, illetve a fasizmust, épp a humanista értékeket védi. Egy lelkiismeretes író emberségféltése, melyet groteszk szemlélet mögé rejt. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a Nobel-díjas Günter Grass mostanság miért azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy szolgált az SS-ben.