Jó kis alapszitut vázolt fel a Hetedik című thrillerrel hírnevet szerző David Fincher a tíz évvel ezelőtti Játsz/mában, de a sztori mit sem érne, ha nem egy olyan kaliberű színész vállalta volna el a főszerepet, mint Michael Douglas! A kétszeres Oscar-díjas sztár sikerrel nőtt ki a San Francisco utcáin című tévésorozatból, s szárnyalta túl legendás édesapját, Kirk Douglast. Michael korábban az Összeomlás című filmet is szinte egyedül vitte végig, s most is remekel az összetett karakterű Nicholas van Orton pokoljárásában, akit filmbeli testvére, a Sean Penn által életre keltett Conrad „ajándékoz meg” egy életre szóló kalanddal.

Nicholas hiszi is, meg nem is, hogy egy titokzatos cég képes arra, hogy fenekestül felforgassa évtizedeken keresztül kiépített életét. Ám a következő órák és napok történései hullámvasút-szerűen bolygatják fel hősünk hétköznapjait, aki egyre kétségbeesettebben igyekszik kapaszkodókat találni, hogy eldönthesse, mi igaz és mi manipulált mindabból, ami történik vele.

A magával ragadó játék és a precíz történetmesélés, valamint a nagyszerű képi megvalósítások nemcsak együttérzést váltanak ki a nézőből, de szó szerint együttzuhanást is eredményeznek, melynek végére már nem is az a lényeg, hogy eldöntsük, ez megtervezett, ez pedig véletlen volt, sokkal inkább a túlélés és a rémálomból való ébredés a cél…

Vajon Fincher megkegyelmez?

A nagyszerű magyar címmel felvértezett Játsz/ma számos erénnyel bír, melyek közül csak az egyik a kétórás hangulatteremtés. Döbbenetes, hogy Nicholas szinte összes döntésével egyetértünk, hogy hasonló helyzetben mi is ugyanúgy cselekednénk… S ne felejtsük el azt a bravúrt se, mely képes kiváltani a befogadóból a szinte azonnali újranézés vágyát, no meg a fordulatos végtől független boldogságérzet sem elhanyagolható, amikor is tudatosul bennünk, hogy ilyesmi VALÓJÁBAN nem is történt velünk! Eddig…

Játsz/ma (The Game) – 1997, 128 perc

Főszereplők: Michael Douglas, Sean Penn, Deborah Kara Unger

Zene: Howard Shore

Rendező: David Fincher