#3
Hyppolit, a lakáj - Szolgálatára!
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 3. /54
- Pontszám: 7.82
- Szavazatszám: 331
4:3-as képarányú, karcoktól és egyéb sérülésektől cseppet sem mentes fekete-fehér képek váltják egymást, miközben az egyetlen hangcsatornán korabeli muzsika csendül. Hiába no, egy több mint 75 éves filmről van szó, mely hiába marad alul napjaink technikai igényeivel szemben, ha humorát tekintve bármely vígjátékkal képes felvenni a versenyt! A Hyppolit, a lakáj a filmtörténet egyik legkacagtatóbb mesterműve!
A második magyar hangosfilm érdekessége, hogy egyszerre készült Nóti Károly írásának német és magyar nyelvű filmváltozata. A díszletben először az idegen anyanyelvű művészek, majd a magyar kollégák játszottak, s míg a határon túlra készült verzió a felejthető kategóriába került, addig a Székely Mihály által dirigált Hyppolit, a lakáj óriási siker lett, bombasztikus poénjai szállóigékként élnek tovább, s mind a mai napig tömegeket vonz a televízió képernyője elé!
A sztori érdekessége, hogy bizonyos értelemben ma is aktuális: az újgazdag Schneider felesége – vagyonuknál fogva – szívesen bekerülne az arisztokraták közé. Ennek első lépéseként felfogad egy kiváló ajánlólevelű lakájt, Hyppolitot. Az úri alkalmazott pedig alázatosan segít, hogy munkaadói az előkelő körökben elengedhetetlen magtartásformákat és szabályokat saját otthonukba sajátíthassák el. Csakhogy az „átváltozás” komoly áldozathozatalt kíván nemcsak a ház urától, de az egész kitalálójától, a ház úrnőjétől is. Ráadásul az előkelőség látszata nemcsak külsőségekben nyilvánul meg, így amikor Schnedier lánya bejelenti, hogy a cég egyik alkalmazottjába szerelmes, a szülők nemcsak ellenzésükről biztosítják szemük fényét, de arról is, hogy igyekeznek egy rangjabéli társat biztosítani a gyermeküknek… Az erőltetett önfeláldozások, az értelmetlen életmód-módosítások és az áthághatatlannak tűnő szabályok kijátszásai számtalan vicces helyzetet teremtenek, melyek tökéletesen passzolnak a kerek történethez.
A korabeli sztárparádé (Hyppolit szerepében Csortos Gyula, Schneider urat Kabos Gyula, míg Benedek Istvánt Jávor Pál kelti életre, de nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Makáts megformálóját, Gózon Gyulát és Szenes Ernőt sem – utóbbi Tóbiást formálja meg) valósággal remekel, akárcsak az akkori slágerszerző, Eisemann Mihály, kinek a Pá, kisaranyom és a Köszönöm, hogy imádott című szerzeményei mind a mai napig népszerűek.
Nem véletlen, hogy az ezredforduló környéki hazai vígjáték-újrák sorát a Hyppolit, a lakáj indította (igaz, Hippolyt címmel), amit a Meseautó, az Egy szoknya, egy nadrág és az Egy bolond százat csinál követték.
Hyppolit, a lakáj – 1931, 72 perc
Főszereplők: Csortos Gyula, Kabos Gyula, Jávor Pál, Gózon Gyula, Haraszti Mici, Fenyvessy Éva
Zene: Eisemann Mihály
Rendező: Székely István
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!Részlet
Ajánlás
Szerinted?
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
2 060 Ft
Szerkesztő
Balajti Péter