#10
Szentpétervári Paloták - Az orosz barokk és rokokó gyöngyszeme
Szentpétervár Oroszország balti-tengeri kikötővárosa, a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában. A város, mely több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt, ma is lenyűgöző, méltán viseli az Észak Velencéje becenevet.

A várost I. (Nagy) Péter orosz cár alapította 1703. május 16-án azzal a céllal, hogy „ablakot nyisson Európára” (Puskin). Nevét Szent Péter apostolról kapta, aki egyben a város védőszentje is. Péter Velence és Amszterdam mintájára akarta felépíttetni városát, sok belső kanálissal, hajózható csatornával, mely egy egyedi, csak itt élő építészeti stílust, a „Péteri barokkot” eredményezte. Az egész város egyetlen építészeti remekműnek számít: sugárutakkal, nagy parkokkal és rengeteg fényűző palotával, ezért is nevezik a „paloták városának”. A városközpontot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Az első épület a Péter-Pál erőd volt, ami érthető is, hiszen az építkezések háborús időben kezdődtek. Szimbolikus jelentősége abban áll, hogy Pétert a balti-tengeri kijáratért indított háborús győzelmére emlékezette, melyet a svédek fölött aratott, 1700-ban. Az építkezés 1712 és 1733 között zajlott, tervezője pedig a város főépítésze, Domenico Trezzini volt. A hatszögű erődítmény 1740-ig maga volt „a város”. Valójában sosem töltött be védelmi feladatokat, 1712-től hírhedt börtönként üzemelt. Kazamatáiban raboskodott többek között Alekszej cárevics, Dosztojevszkij, Alekszandr Uljanov, Gorkij). 3 hosszú hajója van csúcsos harangtoronnyal, amely aranyozott ormával – tetején a keresztet tartó angyal – Szentpétervár egyik szimbólumává vált. A templom belseje is szakított a hagyományokkal: a nagy ablakoknak köszönhetően fényárban úszik.

A „Péteri barokk” stílus legjellemzőbb épülete a Szent Izsák székesegyház, amely Oroszország leghatalmasabb temploma. A robosztus épület első ránézésre kissé ridegnek és parancsolónak tűnik, viszont odabent lélegzetelállító pompa fogadja az utazót. Még felsorolni is képtelenség mennyi csodát zsúfoltak ide: 400 kg arany, 1000 tonna bronz, irdatlan mennyiségű lazurit, malachit, 43 különböző ásvány, hogy csak „leg”-eket említsük. A katedrális egyébként a Romanov dinasztia panteonja: 32 cár síremlékét őrzi.
A Néva bal partján sorakoznak a csodálatos paloták. Kicsit olyan, mintha Csipkerózsika meseországában járnák. Itt található a város minden szépsége: a Téli Palota, a Kis Ermitázs, a Nagy Ermitázs, az Ermitázs színház, Vlagyimir Alekszandrovics nagyherceg palotája, Mihály nagyherceg palotája és az a klasszicista Márványpalota, amelyet II. Katalin ajándékozott kegyencének, Grigorij Orlovnak.

A téralakítás barokkra jellemző módszere a különböző értékű terek egymás alá, ill. fölé rendelése. A palotáknál ez azt jelenti, hogy a főtengely mentén egymást követő termeket úgy kapcsolják össze, hogy az ajtók egy vonalban nyílnak s egész terem-soron engednek áttekintést. A paloták egyik legfontosabb eleme a belépőt fogadó tágas előcsarnok, amelyből monumentális díszlépcső vezet fel az első emeleti díszterembe. Ehhez csatlakoznak két oldalról az egymásba nyíló szalonok. Minden palotában találunk szép számmal kovácsolt vas kapukat, az ívesen kihajló erkélyt támasztó atlaszokat vagy embertestben végződő négyzetes pilasztereket. Elmaradhatatlanok a díszudvarok, a hatalmas lépcsősorok, tükörtermek, kristálycsillárok és szintén „kötelező” elem a barokk kert, a maga szabályosan kialakított ágyásaival, formára nyírt bokraival, szobrok és szökőkutak áradatával.

A barokk és rokokó épületek között is a legnagyszerűbb és legpompásabb a Téli Palota. Ezt a palotát Péter cár halála után I. Katalin építtette, aki méltó folytatója volt a péteri gondolatnak. Ő nem egyszerűen lemásolni akarta a francia, és elsősorban a versailes-i mintát, hanem túlszárnyalni. Bálterme minden képzelet felülmúl és csakis szuperlatívuszokban és már-már túlzásnak tűnő jelzőkkel lehet írni róla. Ennél szebbet, nagyobbat, lenyűgözőbbet aligha találni. A Téli Palota a művészetrajongók számára, az Ermitázs központi épületeként vált ismertté. Katalin zsenialitásának és kifinomult ízlésének köszönhető a falak mögött meghúzódó gyűjtemény hihetetlen gazdagsága. Majdnem 3 millió műtárgy közül helyhiány miatt csupán hatvanötezret lehet megtekinteni. A termeket Van Gogh, Michelangelo, Rubens, El Greco, Leonardo da Vinci, Raffaelo, Tiziano Tintoretto, Veronese művei díszítik, csak úgy, ízelítőnek.

Szentpétervár környékén I. Nagy Péter óta majdnem minden cár építtetett saját örömére egy-egy csinos kis palotát. Ezeket elképesztő pompával rendezték be. Az orosz uralkodók Szentpétervár körüli nyári rezidenciái közül első helyen kell említeni a barokk stílusú, 16 m magas természetes teraszra emelt Peterhofot, amelyet Nagy Péter építtetett. A palota nagyszerűségét Francesco Rastrellinek köszönheti. Az épület homlokzata a tenger felé néz, 270 méter hosszan fehér oszlopok, oszloptalpak és ablaknyílások tagolják. Peterhofban a tengeri szimbolika uralkodik, ez az épület hasonlóan elegáns másik oldalán érhető tetten, ahol a lovakkal, tengeri paripákkal és delfinekkel körülvett Neptun-kút áll. A svédek fölött 1709-ben Poltava mellett aratott győzelemre emlékeztet a legszebb vízlépcső, amely Peterhof szimbóluma. 64 szökőkút található egyébként a palota kertjében, közülük is kitűnik a Sámson-kút is, ahol az oroszlánok torkából a víz 20 m magasra szökik.
A palota legkülönösebb terme az Arcképek csarnoka, ahol 386 női alakot ábrázoló festmény borítja a falakat; akik az 50 orosz kormányzóság különböző viseleteit hordják.
Ugyancsak kihagyhatatlan Carszkoje Szelo, ami a XIX. század elején vált a cárok kedvelt lakóhelyévé. Különösen a Jekatyerin (Katalin) palota szépsége elbűvölő. Az orosz barokk gyöngyszemének is emlegetett 3 emeletes épület valóságos oszlop-oromzat-piaszter-aranykupola-hófehér díszlépcső kavalkád. Nagyterme a maga 50 m-es hosszúságával és 18 m-es szélességével Európa legnagyobb és legelegánsabb báltermei közé tartozik.
„Észak Velencéje” megúszta a sztálinizmus építészeti rongálását, így az orosz cári világ grandiózus, hatalmas fényűzéssel megépített kastélyremekeit tökéletes épségben csodálhatjuk meg manapság is. Az apró szigetekkel tűzdelt Néva, az elegancia, a lélegzetelállító pompa felejthetetlen élményt nyújtanak annak, aki ide látogat.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!