#32
Petronas-tornyok - passzió és büszkeség
A Magas Épületek Tanácsa 1996. április 15-én a Petronas-tornyokat nevezte ki a legmagasabbaknak a világon. Bár a projektgazdák, a magánbefektetők konzorciuma, a maláj kormány, valamint a Petronas olajvállalat nem kimondottan erre a címre pályáztak, mikor az épület megépítése mellett döntöttek.
Eredetileg csak egy olyan monumentális épület akartak alkotni, amely sugározza Kuala Lumpur kiválóságát kereskedelmi és kulturális fővárosként. Nos, ez annyira jól sikerült, hogy egyből a világ tetejére kerültek. Ott is maradtak majd' 7 évig, mikor is Tajvan megépítette a maga tornyát, mely hogy, hogy nem, pár méterrel túlnőtte maláj társát.

A nyolcvannyolc emeletes tornyok a modern iszlám építészet jegyében készültek és hamarosan a nemzet büszkeségéve léptek elő. Megálmodója az amerikai Cesar Pelli építész, akinek terveiben visszaköszönt mindazon eszmerendszer, melyet az építtetők sugározni kívántak: egy elegáns méretekkel rendelkező, égbe törő, karcsú ikertorony - amely nemcsak a közösség képzeletét ragadja meg, de tisztelettel adózik előtte a szakma is. A Petronas-tornyok egyedülálló vallási és gazdasági jólétet tükröznek.

Maga a projekt 1.6 milliárd dollárt emésztett fel. Összterülete több mint 2.5 millió négyzetméter, mélygarázsában 4500 autó parkolhat. Megépítéséhez 36,910 tonna acélra volt szükség, ez több mint 3 ezer elefánt súlya. A tornyok minden egyes szintje 8 ágú csillag alakzatú, melyet a hagyományos maláj iszlám motívum inspirált. A Kuala Lumpur-i ikertornyok, 452 méter magasra kúsznak fel. Viszont mindössze 90 másodpercbe telik, míg a legfelső emeletről az alsó parkolóba eljutunk. A két toronynak összesen 32 ezer ablaka van. Az ablakmosóknak egy egész hónapra szükségük van ahhoz, hogy egyszer végigmossák egy torony ablakait.
A két tornyot 172 méter (41. és 42. emelet) magasságban egy kétszintes acélhíd, a Skybridge köti össze. Ez az 58 méter hosszú, 750 tonnás híd a turisták számára is látogatható. Az ingyenes belépőjegyeket naponta 8.30-kor kezdik kiosztani, és általában 2 óra alatt el is fogynak. Aki korán kel, ha aranyat nem is, de különleges élményt biztosan lel.

A Petronas-tornyok az Arany Háromszög elnevezésű negyedben állnak, trendi kávézók, elegáns bárok, szórakozóhelyek, modern épületek, bankok, gigantikus bevásárlóközpontok, szórakoztató plázák övezik. A tornyok sem csak önmagukért épültek, otthont adnak több bevásárló- és szórakoztató központnak, a "Petrosains" természettudományi múzeumnak, a Malaysiai Filharmonikusok koncerttermének. Találunk itt egy mecsetet is és egy képzőműveszeti galériát is kialakítottak az épületben. Nem is beszélve a számtalan irodáról.

A 452 méter magas Petronas-tornyok sok tekintetben túlnőttek az építészet és a mérnöktudomány határain. Miután elkészültek, nemcsak Malajzia, de a mérnöki zsenialitás jelképévé is váltak. Azonban az építtetőknek lépten-nyomon súlyos problémákkal kellett megküzdeniük a munkálatok során. A gigantikus felhőkarcoló ugyanis a hatalmas esőzéseket hozó monszunöv kellős közepén épült; az alapja nem kemény alapkőzeten, hanem porózus üledékrétegen nyugszik; és szerkezetét nem könnyű acélváz, hanem súlyos vasbeton alkotja... Kritikusai is értetlenül csóválták a fejüket, mikor hírét vették a Petronas társaság gigantikus projektjének. Különös passziónak aposztrofálták a felhőkarcoló-építést egy olyan országban, amely a földrengésekben és tájfunokban éllovas.
A tornyok sok "leg" mellett, büszkélkedhetnek egy igazi sporttörténelmi momentummal is. A bázisugrás királyaként számon tartott világhírű Felix Baumgartner, a RedBull Team versenyzője több világcsúcsot is tart. Az egyik a Petronas–tornyokhoz kötődik. A Föld legmagasabb pontjáról végrehajtott ugrás rekordját köszönheti Félix a malájok büszkeségnek. A tornyok pedig azt, hogy nevük a sportlexikonokban is szerepel.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!