Az ajánlási időszak lezárult
#33

Húsvét-sziget - a Nagy Evező

Száraz tények

Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!

  • Helyezés: 33. /43
  • Pontszám: 7.26
  • Szavazatszám: 171
Pisai Ferde Torony
A téma további cikkei
A Csendes-óceán szubtrópusi vízeiben találjuk a magányos, vulkáni eredetű szigetecskét, 2000 kilométerre Dél-Amerika partjaitól. Ma Chiléhez tartozik. Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől, csakúgy, mint a Csendes-óceán többi szigetétől. A sziget nagyon pici, mindösszesen 166 km2. Egy kisebb magyar város kényelmesen elférne rajta. Ha valaki nekilódul, akkor napkeltétől napnyugtáig gyalogosan is körbesétálhatja.
A sziget hivatalos neve Isla de Pascua – Húsvét-sziget - azért, mert Jacob Roggeveen épp húsvét vasárnapján fedezte fel. A bennszülöttek nyelvén azonban Rapa Nui-nak, azaz Nagy Evező-nek hívják, de elterjedt a "A világ köldöke" (Te Pito o Te Henua) megjelölés is. Kialakulását, első lakóinak eredetét és világhírű szobrait számos rejtély övezi. Néha még a kutatók is tanácstalanok. Hiába faggatják a leleteket, vannak kérdések, melyre a sziget egyszerűen nem felel….
Húsvét-sziget - a Nagy Evező 1722. húsvét vasárnapján, egy holland hajó legénysége - fedélzetén a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának tagjai - váratlanul földet pillantott meg a Csendes-óceánon. Amikor az európaiak megérkeztek, már nem volt nagyobb fa a szigeten. A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, némelyikük fején jellegzetes dísszel. Vajon hogyan kerültek oda? Kik és milyen célból építették? Nem ez az egyetlen talány a szigettel kapcsolatban… Pontosan az sem ismert, hogy kik voltak az első lakói és mikor vették birtokukba az aprócska földdarabot…
Húsvét-sziget - a Nagy Evező A feljegyzések szerint az angol Cook kapitány, mintegy 50 évvel Roggeveen után jutott el a szigetre. A polinéz nyelven beszélő szigetlakók elmondták neki, hogy 22 emberöltővel korábban, Hota Matua törzsfőnök vezette őket a szigetre. A régészek szerint a lapiták (új-guineai népcsoport) Kr. e. 1000 táján érhette el a Fidzsi-szigetet, majd hosszú út után a Tonga és Szamoa szigeteket. Leszármazottaik 400 évvel később még keletebbre hajóztak, hogy új földeket keressenek. A fennmaradt források szerint a lapiták a navigáció és a fazekasság mesterei voltak, olvastak a csillagok állásából, az áramlásokból, a szelekből és a hullámok alakjából. Erős, kéttörzsű kenuikon széllel szemben is tudtak vitorlázni, így hosszú utakat tettek meg távoli szigetekre. Ezért nevezik őket "sok sziget népé"-nek, azaz polinézeknek.
Húsvét-sziget - a Nagy Evező A legenda szerint Kr. u. 380 körül a Tuamotu-szigetek törzsfőnökének kisebbik fia, talán családi viszály után, tengerre szállt néhány követőjével, és elhajózott kelet felé. Hosszú út után egyszer csak feltűnt Te Pito o te Henua, „a világ köldöke”. Vajon tényleg így történt? Vagy ez csak romantikus legenda? Kérdések sora áll még megválaszolatlanul a történészek előtt. Történhetett úgy is, ahogy Thor Heyerdahl norvég régész állítja. Szerinte az első telepesek keletről, az inkák előtti Dél-Amerikából érkeztek, és ők hozták magukkal az édesburgonyát, a gyékényt, valamint a kőfaragás mesterségét. Pontosan nem tudni, mi is az igazság… Az viszont tény, hogy hatalmas kőszobraik mementóként állnak és őrzik, figyelik a szigetet.
A hatalmas kőszobrokat (moai) bazalttufából faragták, a legtöbbet egy darabból.
A szobrok méretüktől eltekintve, tipikusan kelet-polinéziak. Kőalakjaik alapvetően ősi főnököket ábrázolnak, akik Istentől származó hatalmukkal védelmezik a közösséget. A kőszobrok magassága 3 és 12 m között váltakozik. A 600-nál is több ismert moai a sziget partvonalának teljes hosszán szerteszóródva helyezkedik el. Legtöbbjüket a Rano Rarakuból bányászott szikladarabokból készítették.
Becslések szerint egy nagy szobor kifaragása 30 férfinak egy évébe telhetett. Van egy hetes csoport, amely abban különbözik a többitől, hogy kalap van az alakok fején. A kalap színe vörös, anyagát a sziget nyugati felén található Punapau kráter tufája adta. Az itteni bánya egy valóságos „szoborgyár”. A bányában közel 400 további, befejezetlen moai található.
Húsvét-sziget - a Nagy Evező A földön összevissza hevernek a több száz kilós fejfedők, félig kész szobrok. A szobrok nem megsérültek, faragásukat félbehagyták. Az egyik feltevés szerint a ma is kopár szigetről egyszerűen elfogytak azok a fák, amelyek a felállításhoz és a görgetéshez nélkülözhetetlenek voltak. Ugyanis azt feltételezik a tudósok, hogy abban az időben, amikor a szobrokat alkották, még bőségesen nőtt fa a szigeten, és azok törzsén, mint gerendákon görgették a gigantikus kőalakokat a helyükre és ugyancsak gerendákkal alátámogatva kötéllel húzva állították fel őket. A másik feltevés, mely közelebb állhat a tényekhez: hogy háború tört ki a korábban békésen együtt élő két népcsoport, a "rövidfülűek" és a "hosszúfülűek" között. (A hosszúfülűek egyébként nevüket onnan kapták, hogy fülükbe kis lyukakat vágtak, abba pedig egyre nagyobb díszeket helyeztek, úgyhogy egyeseknek a vállukig is lelógott a fülük.) A valós történetről biztosat senki sem tud. Írásos emlék csak megfejthetetlen piktogramokkal teleírt kőtáblákon maradt meg. Az is elképzelhető, hogy valahányszor egy törzsfőnök meghalt, egy moait helyeztek el a sírjánál.
Húsvét-sziget - a Nagy Evező Bár a szobrokat általában fejekként említik, sokuknak van válluk, karjuk és törzsük is, melyeket az idők során betemetett a föld. Jelentésük mind a mai napig tisztázatlan, és számos elméletet állítottak fel velük kapcsolatban. A legelterjedtebb vélekedés az, hogy a szobrok vagy a szigetlakók halott felmenőit ábrázolják egyfajta síremlékként, vagy fontos, a szobrok készítésekor még élő személyiségeket, esetleg a készíttető család státuszát szimbolizálják. Általános elképzelés, hogy a sziget felé tekintő fejek a lakosságot tartották szemmel. A közemberek lakóhelyei ugyanis a sziget belsejében voltak. A part közelében, ahol a kőfigurák álltak, csak a nemesek lakhattak. A Húsvét-szigetet egyetlen főnök irányította, akit minden évben a madárember-verseny során választottak meg a jelöltek közül. A monda szerint az az ifjú, aki elsőként tért vissza a szomszédos sziget kopár szirtjéről az ott fészkelő tengeri madár tojásával, egy évig megkülönböztetett tiszteletnek örvendett. Ő volt a Tangata manu, a madárember. A madárember a szigetet teremtő egyik Istennek az alakváltozata. Ez az Isten, a Make-Make teremtette az első embereket és az első tengeri madarakat is, a helyiek hite szerint. A győztes főnökre úgy tekintettek egy álló esztendeig, mint a madárember, azaz Make-Make földi alakváltozatára.
Húsvét-sziget - a Nagy Evező A sziget népszerűsítéséért Kevin Costner is sokat tett. Ő volt ugyanis a producere az 1994-es " Rapa Nui - A világ közepe" című mozinak, mely a húsvét-szigeteki kőszobrok történetét mesélte el, két ellenséges törzs közötti harc hátterében. Zenéjét az egykori Police-tag, Stewart Copeland szerezte. Ez is egyfajta olvasata a csodának. Hogy közel van-e az igazsághoz? Lehet… De nem biztos... Mint semmi sem Rapa Nui-val kapcsolatban. Csak az, hogy megérdemelné a „világ csodája” kitűntető címet.
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!
Pisai Ferde Torony
Építészeti csoda (33/43)
K É P G A L É R I A
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Húsvét-sziget - a Nagy Evező -
Van róla jobb fotód?
Küldd el nekünk!
Nézd meg a helyszínt!
google earth
A logóra kattintva a Google Earth segítségével azonnal megnézheted a tetthelyet.
Ajánlás
Van új ötleted, ami nem szerepel a listán?
Oszd meg velünk!
További infó
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
499 500 Ft
Szerkesztő

Baranyi Anikó

Szólj hozzá!
  1. Biztonsági kód
Fleta
2017-01-19
12:40:01

"That inisght would have saved us a lot of effort early on."

Jerry
2016-05-18
04:26:44

"... Oh, and Mr. R., for all we know, those &qseo;numbtru" are just more made up shit concocted by the idiots who run the media. the media has an agenda, and that is to discredit the Obama admin.,Is this the same media who gave Obama the most favorable coverage during the elections that any president has everrrr gotten?"

Torn
2015-01-13
07:07:02

"Surgsirinply well-written and informative for a free online article."

barbarella10
2011-08-26
12:21:50

"Nagyon szép és jó "

Húsvét-sziget a legrégebbi csoda
2009-08-15
12:24:09

"...de csodásak"

Húsvét-sziget a legrégebbi csoda
2009-08-15
09:54:26

"szerintem elég ijesztőek"

Füle Imre
2008-05-19
16:38:06

"Ez is egy elképzelés:Hota Matuának két fia volt,akik nem tudtak megegyezni a királyságon.A népük a sziget összes fáit apránként kiirtották,aminek következtében megválltozott a sziget éghajlata,amit nem értettek,és az isteneknek faragták engesztelésül a szobrokat."

Gabesz
2007-10-23
15:16:19

"Voltam itt, fantasztikus a hely, de elég körülményes odajutni!"

Ajándékötlet-Élmény-Úti cél Magyarországon-Természeti csoda-Autócsoda-Freestyle-Film-Építészeti csoda-Nagyváros-Könyv