Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
A Hagia Sophiat úgy is szokták emlegetni, mint az összes ismert bizánci építészeti elem tökéletes szintézise. A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami első pillantásra rendkívül instabilnak tűnik. A hatalmas 56 méter magas kupola négy masszív oszlopra támaszkodik, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze. A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a főkupola súlyát. Az oszlopok mindegyike nagyjából 100 m²-en támaszkodik a talajra. Az oszlopokon gazdagon faragott oszlopfők egész sorát találjuk, I. Justinianus császár és felesége, Theodóra császárnő anagrammáival. A falakat és a padozatot márványlapok borítják. Az épen maradt mozaikok Krisztus, az Istenszülő és a szentek mellett IV. (Bölcs) Leó, Nagy Konstantin és Justinianus császárok ábrázolását is megőrizték.
A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amelyek egyrészt fénnyel árasztják el a templom belsejét, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne. A kupolát és az oszlopok tetejét gyönyörű, arannyal és ezüsttel színezett, apró üvegdarabokból álló mozaikberakással díszítették. A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret. Két mellékhajószerű körüljáró szegélyezi a kupolateret, földszintjén faragott fejezetű, árkádos oszlopsorral, emeletén ugyancsak oszlopos nyílású karzattal. (Ez volt a nők tartózkodási helye.) A falakat színes mozaikokkal burkolták. Ahogy a negyven ablakból beáramló fény megcsillan a színes mozaikokon, úgy tűnik, mintha a hatalmas kupola (lent) lebegne. Egyszerre légies és nyomasztó, fenséges és utánozhatatlan.
I. Justinianus császár uralkodása idején (482-565) a Keletrómai Birodalom ismét meghatározó politikai és katonai hatalommá vált. Az uralkodó nagy támogatója volt az építészetnek. Felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették, majd 537. december 26-án jelenlétében szentelték fel a bizánci építészet csúcsának tartott Hagia Sophia-t. A matematikus trallei Anthemius és az építész miletusi Isidorus nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Mindemellett több tízezer mester hat éven keresztül gyűjtötte a kelet-római birodalom legfényesebb márványait, és legszebb oszlopait az építéséhez.Baranyi Anikó