Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
Története: A kezdeti űrprogramokat az USA és a Szovjetunió közötti hidegháborús vetélkedés határozta meg, de ez a verseny nagymértékben hozzájárult a fejlődéshez is, hiszen mindkét nagyhatalom rengeteg időt, pénzt, és energiát szánt az űrkutatásra. A rövid, ám sikeres űrugrások és űrutazások, valamint a tapasztalatgyűjtés után a legfontosabb célkitűzéssé a Holdra szállás vált. Neil Armstrong 1969-ben lépett a Hold felszínére. Ettől kezdve új távlatok nyíltak a kutatók és a befektetők előtt, és egyre inkább az űrállomások létesítésére helyeződött a hangsúlyt, ennek eredményeként 1971-ben létre is hozták az első ilyen űrbéli központot. Az űrben végrehajtott kísérleteknek és a világűrbe küldött eszközöknek számtalan nyilvánvaló előnye van, hiszen segítségükkel előrejelezhetjük az időjárást, navigálhatunk, kommunikálhatunk és így tovább. Ám kalandnak sem utolsó egy ilyen kiruccanás. Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az űrbe tett magánutazások. Szinte bárki tehet űrsétát, aki részt vesz az utat megelőző felkészítő tréningen, és aki finanszírozni is tudja a rövidke „kirándulást”.
Menete: A többi extrém kalanddal ellentétben – amelyek elsősorban a gyors, dinamikus mozgásra, az erőteljes hatásokra és élményekre koncentrálnak – az űrbéli kiruccanáshoz elsősorban rengeteg türelemre van szükség, hiszen hosszas kiképzés előzi meg. Ugyanakkor hosszú távon ez a kaland terheli meg a legjobban a szervezetet, és ehhez szükséges leginkább az állóképesség és a fizikai terhelhetőség. Az űrtúrára jelentkezők számára az első követelmény, amelynek meg kell felelni, hogy betöltötték a 18. életévüket, de ez csupán a kezdet. A felkészítés során, az út előtt minimum harminc nappal az utazni vágyókat több egészségügyi vizsgálatnak is alávetik, és aki ezeken nem megfelelően teljesít, vagy esetleg kiderül, hogy bármilyen betegsége van, amely az űrben veszélyes lehet, bizony nem indulhat. Aki a kezdeti fizikai és pszichológiai teszteken megfelel, az továbbléphet a következő kiképzési szintre. A repülést megelőző program során a vállalkozó szellemű jelentkezőket megismertetik a különféle speciális berendezésekkel és műszerekkel, a különféle biztonsági előírásokkal és ezek gyakorlati alkalmazásával, valamint súlytalansági tréningen is részt kell venniük.
A néhány szerencsés (és nem utolsósorban gazdag!) kiválasztott, aki túljutott az előző szakaszokon, lélekben is kezdhet készülődni a földi légkör elhagyására. Az eddigi hosszadalmas procedúra után felgyorsulnak az események, a beszállás és a start után pár perc múlva már a világűrből gyönyörködhetsz a „Kék Bolygó” csodálatos látványában. A galaxis hihetetlen sötét feketesége és a csillagok ragyogása egészen másképpen fest közelről szemlélve. A magáncélú űrtúrák általában nem túl hosszúak, de az űrbéli élmények megérik a fáradozást, és kárpótolnak minden egyes erőfeszítésért. A súlytalanság állapotában különös élményekkel gazdagodhatsz, hiszen a legapróbb mozdulat is körülményes előkészületeket igényel, és a megszokott napi tevékenységek is bonyolulttá válnak. Ha például meg szeretnéd ünnepelni a sikeres űrbe jutást, vicces pillanatokat élhetsz át akár egy üveg pezsgő kibontásával is. Az italt ugyanis nem tudod kitölteni a poharadba, hanem hosszas küzdelemmel kell kirázogatnod, és ha nem akarsz végül szomjan maradni, kénytelen vagy a gömbformát öltött folyadékot üldözőbe venni. Az élet apró örömeinek egyike, ha a végén sikerrel jársz…Hódi Szilvia