Képzeld el, hogy akár 100 kilométer/órás sebességgel szállsz fenn a magasban, merészségedtől és gyakorlottságodtól függően akár 200 méter magasan is! Nem, nem helikopterben ülsz, két síléc van a bakancsod talpára szerelve, mindössze ezek szolgálnak segítségedül. Cseppet sem könnyű feladat, még csak nem is veszélytelen, mégis egyre népszerűbb a sportág. Népszerűsége nemcsak abban áll, hogy egyre többen űzik, hanem abban is, hogy egyre többen csodálói az elképesztő bátorságot és ügyességet igénylő légi mutatványoknak. Lassan eléri népszerűsége a Forma 1-es versenyekét. A legnépszerűbb Skandináviában és Közép-Európában, a síugrás élsportolói is főleg innen, illetve Japánból származnak. A versenyzők ötféle sáncon mérhetik össze tudásukat: kissáncon (20-45 m), közepes sáncon (46-74 m), normálsáncon (75-99 m), nagysáncon (100-120 m) és repülősáncon (145-185 m).

A síugrás eredetéről úgy tartják, hogy a 18. században a norvég Telemark tartomány lakói síeléssel múlatták az időt a hosszú és hóban gazdag téli hónapokban. Síelés közben a lejtők buckáit egyszerűen átugratták, később már maguktól keresték az egyre nagyobb ugratókat. Az első versenyt 1862-ben tartották Tyrsilben. Mára ez a sport része lett a téli olimpiának is. A hölgyek azonban csak az elkövetkező években vívhatják ki egyenjogúságukat ebben a sportágban. A 2009-es északisí-világbajnokságon a tervek szerint már hölgyek is indulhatnak, illetve részt vehetnek majd 2010-ben a téli olimpián is.

A síugrást a következőképpen definiálhatjuk (nagyon egyszerűen): lesiklasz egy rámpán, melynek a végéhez érve elrugaszkodsz és megpróbálsz lehetőleg minél messzebbre repülni. A versenyeken nemcsak azt veszik figyelembe, hogy mekkora távot sikerült megtenned, hanem az ugrás stílusát is pontozzák. Összpontosítanod kell a technikára, de rengeteg külső tényező is befolyásolja az ugrás sikerét, például a szél foka és iránya, hogy milyen ruhát viselsz, hogy milyen irányba fordítod a léceidet, hogy mekkora a súlyod. (Ez utóbbit a kelleténél nyomatékosabban figyelembe vevő síugrókkal is találkozhatunk, akik csontsoványra éheztetik magukat a jobb eredmény elérése érdekében.) Pedig egy jobb ugrási technika többet érhet, és a fogyókúrán elvesztett energiára szükség lehet a versenyeken!

Ha úgy gondolod, a síugrás minden trükkjét elsajátítottad, és fokoznád az élvezeteket, kipróbálhatod a sírepülést. Azonban az utóbbi még a síugrásnál is fokozottabban veszélyes és embertpróbálóbb. Körülbelül 5 másodperc alatt gyorsulsz fel 100 kilométer/órás sebességre, majd közel 200 méterrel arrébb landolsz 7-8 másodpercnyi repülés után. Ez csak haladóknak és profiknak javasolt! Csak akkor engednek ilyen extrém pályára, ha már bizonyítottál a kisebb sáncokon. Arra számíthatsz, hogy az adrenalinod veled együtt szökik a fellegekbe!

Ahol kipróbálhatod:

Elsősorban külföldön. Jó pályákat lehet találni például Ausztriában, Németországban, Finnországban és Norvégiában. A világ legnagyobb ugrópályája is itt van a szomszédban, a szlovéniai Planicában. Ugyan a sípályák már nálunk is üzemelnek, a síugró sáncok terén Magyarországon nem túl jó a helyzet. Évtizedekkel ezelőtt működött egy a Normafánál, ma már sajnos az sem üzemel. Megmaradt reménysugarunk a Kőszegi Sportegyesület síugrószakosztálya, edzéseiket nyáron is megtartják a műanyag borítású síugrósáncoknak köszönhetően. Külföldi versenyeken mérettetnek meg, értékes helyezésekkel térve haza, főleg gyermek kategóriában.

Miután ökölharcot vívtál szabadságért a főnök ajtaja előtt, a következőkre lesz szükséged:
- 1 pár síléc + sícipő
- megfelelő védőöltözet: síoverall, réteges ruházat, síszemüveg, síkesztyű, sapka, sál
- min. 1 jó barát, aki észreveszi, ha bajba kerültél
- figyelj, hogy hova kell útlevél, kellemetlen a határtól visszafordulni emiatt

Sírepülés esetén szükséged lesz még ejtőernyőre, amivel repülsz és egy megfelelő imára, amit közben el tudsz mormogni.

Ha száraz pályát választasz, eltekinthetsz a hidegtől óvó öltözéktől, de nem árt védőfelszerelést ez esetben is beszerezni, mert a nyári nap melege nem fog megvédeni az esésektől!

Síbérlet ára: pl. Bohinj (Szlovénia) egy napra: kb. 6.000. Ft, egy hétre: kb. 30.000. Ft.