Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
Valószínűleg nem meglepő információ, hogy a motocross freestyle - mely FMX-ként is ismert - a motocross sportág egyik variációja. Az viszont, hogy a bátrabbak már 1924 óta zúzzák, meglepő infó lehet. A sportág brit földön virágzott először, ahol elsősorban pozícióharcként ismerték. Az európai motorőrültek hamar átvették, és szabályrendszert fabrikáltak, hogy a versengést "szolid keretek" közé szorítsák (mint például a rövidített pályahossz, futamok, ugratók). A freestyle alapvetően abban különbözik az egyszerű motocrosstól, hogy a versenyzők ugrásokkal és meglepő mutatványokkal próbálják lenyűgözni a bírákat.
Messziről persze minden egyszerűbbnek és könnyebbnek tűnik, de jó, ha végiggondolod, mielőtt belevágsz a nagy kalandba! Ez a sportág hosszas és kitartó felkészülést, gyakorlást igényel. Ha tudsz már motorral közlekedni, az közel sem elég… A profiktól látott egy-egy lélegzetelállító trükk bizony évek kemény munkájának eredménye. A fizikai kondíció is sokat nyom a latban, szóval akár már holnap elkezdhetsz edzeni. Ha mindezeket tudomásul vetted, és még mindig úgy érzed, hogy ezt a sportágat neked találták ki, garantáltan nem fogsz csalódni. A motocross igazi adrenalinbomba, de ami igazi pluszt ad a dolognak, hogy a saját stílusodra formálhatod a különböző elemek variálásával és felturbózásával. Mint ahogy a többi motoros sportot, ezt is kicsiben érdemes kezdeni, és fokozatosan nehezíteni a pályát, például rámpákon gyakorolni, több elemet kipróbálni. A türelem idővel szép ugrásokat terem, avagy erősödsz, ügyesedsz, kikapcsolódsz, a kreativitásodat szabadjára engeded, vagyis élvezed a freestyle előnyeit. Az élmény igazi csúcsa, amikor versenyen mutatod be a tudásodat: a külvilág megszűnik, csak te létezel és a motorod, sikerrel veszed az akadályokat, szárnyalsz, és a közönség extázisban tombolva ünnepel.
Ha ilyen irányú ambícióid támadnának, jó ha tudod: manapság két fő típust különböztetünk meg a freestyle versenyeken belül. Az első, művésznevén Big Air, melyben minden versenyző hármat ugrathat egy majdnem kétméteres sárral szennyezett rámpáról. Egy tíz tagból álló bizottság bírálja a stílust, a mutatvány nehézségét és a versenypálya-használatot, majd egy százas skálán pontoz. Minden induló legmagasabb pontszáma számít a végső eredmény megállapításában. A másik versenytípus a freestyle motocross. A versenyzőknek itt két gyakorlatot kell bemutatniuk, melyeknek másfél és 14 perc közötti időtartamúnak kell lenniük. A versenyre benevezők különböző távokon és ugrásszögekben manővereznek, egy nagy pályán. A bírák itt is az előbb ismertetett módon osztályoznak, különös tekintettel a mutatványok nehézségére és az ugrásvariációk számára.
A hátraszaltó a freestyle egykori Szent Gráljának számított. A verseny ezen elemének végrehajtását a legtöbb motoros lehetetlenségnek tartotta, de 2002-ben megtört a jég, hiszen három induló: Travis Pastrana, Mike Metzger és Kenny Bartram is képesek voltak a mutatvány végrehajtására versenyrámpákon. Innentől a hátraszaltó mindennapos elemévé vált a freestylenak. A versenyelem továbbfejlesztésére tett kísérletek eredményeképpen megszülettek a különböző fantázianevekkel ellátott trükkök, olyanok, mint a bokakoccantós-, a szívroham-, vagy a nulla kéz-hátraszaltók. Ha a trükkökkel közelebbről is megismerkednél, érdemes ellátogatni egy versenyre és a profiktól ellesni néhány mozdulatot. Ha őrült vágyat éreznél a mutatványok kipróbálására, itt az ideje elkezdeni gyakorolni! Vigyázat: hosszú távú függőség és maradandó élmények! :)Hódi Szilvia