#22
Dodge Ram SRT-10 - A nehézfiú
Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Helyezés: 22. /27
- Pontszám: 6.41
- Szavazatszám: 235
A gyárilag megvadított Dodge kisteherautó olyan, mint a bungee-jumping. Hatalmas nagy baromság, de attól még jó móka. Ki más találhatott volna ki ilyesmit, ha nem az amcsik?
Vannak érthetetlen dolgok: ott van például a country-zene, amin a jó ég tudja hogy mit esznek a tengerentúliak. Vagy például az, hogy az Amerikában eladott több milliónyi SUV (azaz tulajdonképpen terepjáró) közül elenyésző azok száma, amelyek valaha akár egy pillanatra is elhagyták az aszfaltot. ( Az árokba borulás itt most nem számít bele.)
Ezek után az sem meglepő, hogy az odaát rendkívül népszerű pick-upok nagy részének a platóján még soha az életben nem volt rakomány. Inkább csak az önkifejezés eszközeként használják ezeket a kisteherautókat azon sokak, akik igazi cowboy-nak érzik magukat. Képzeljük csak el, milyen lenne, ha nálunk is a lakosság fele platós Zukkal közlekedne, és az égvilágon semmit nem szállítana. Ugye milyen izgalmas?
Az igazi kemény csávóknak persze ez sem elég. Az ő kocsijuknak nem csak nagyobbnak, machóbbnak, és brutálisabb kinézetűnek kell lenni a többiekénél, hanem erősebbnek és gyorsabbnak is. Rájuk is gondolt a DaimlerChrysler, és a PVO (Performance Vehicle Operations) nevű gyári boszorkánykonyha mérnökei egy 500 lóerős, V10-es Dodge Viper motor és egy Ram kisteherautó összeházasításával megalkották a SRT-10-est, minden idők legerősebb szériagyártású pick-upját. (A Zukos példára visszatérve, ez körülbelül olyan, mintha a derék lengyel szállítójárműbe a megvadult gyári munkások beleapplikáltak volna egy BMW M5-ös motort.) 
A végeredmény félelmetes: nem hogy a többi kisteherautóst, de még a szupersportkocsik pilótáit is jogosan önti el a félelem, ha feltűnik a visszapillantóban a Ram házfalnyi hűtőrácsa, ugyanis a Viperből származó 8300 köbcentis, tízhengeres motor több mint ötszáz lóerőt és 711 newtonméteres nyomatékot szabadít a szintén a Viperből származó hatfokozatú manuális váltóra. Az egészben az a legviccesebb, hogy annak idején a Viper konstruálásánál pont egy – a Lamborghini mérnökei által átdolgozott – Chrysler kisteherautó-motor került a sportkocsiba. A kékvérű sportautó-gyártók persze lenézték emiatt, de utolérni csak keveseknek sikerült. Most pedig bezárult a kör. Ez a motor - „munkásszármazás” ide vagy oda - 250 kilométer/órás végsebességig képes repíteni az SRT-10-est, ami nem sok ugyan egy Ferrarihoz képest, de az 5.3 másodperc alatt teljesített százas sprinttel a királykategóriában sincs oka szégyenre a Dodge-nak.
A gyári tuningcsapat persze még rá is tett egy lapáttal és alaposan ki is hangsúlyozta a nem mindennapi menetteljesítményeket. Már a Ram alapmodellje is monumentális jelenség, a kiegészítők meg egyenesen félelmetessé teszik az SRT-t: a hatalmas, 22 colos Speedline alufelnik mögül pirosra festett féknyergek vigyorognak kifelé, a hátfal fölött egy spoiler növeli a leszorítóerőt, és a motorháztetőn egy óriási légbeömlő tátong. Ez utóbbinak a tátongáson kívül semmi egyéb funkciója nincsen, mivel a légszűrőházzal semmiféle kapcsolatban sincsen. Egy kamu légbeömlőért egy átlagos autó bizony kapna hideget-meleget, de itt az 500 lóerő jótékony hatására megússza a kocsi egy elnéző fejcsóválással.
Tehát van egy vérbeli amerikai kisteherautónk, és mi vérbeli amcsi farmerként vágjunk neki a highway-nek. A malacokat már felraktuk a platóra, a pohártartóban lötyög a papírpoharas kóla, sültkrumplitól maszatos ujjainkkal már belőttük az 500 wattos gyári audioegységen a country-rádió frekvenciáját, tehát feltűrhetjük a kockás ing ujját, megigazíthatjuk a Jockey-kalapot, és az automata váltó karját D-állásba pöccentve mehetnénk is. Aztán hirtelen megtörik a varázs, elhallgat Johnny Cash. Árulás történt! Itt nincs automata váltó!!! 
Bizony a Ram nem tipikus amerikai. A PVO-s fiúk nem átallottak rendes futóművet, hatásos fékeket, és az élvezetes vezethetőség érdekében kézi váltót beletervezni a járgányba, pedig az tengerentúlon nemigen van ennek divatja, még a sportautók körében sem. A Dodge-nál viszont nincs ok panaszra. Elöl 15, hátul pedig 14 colos féktárcsák lassítják. Egy átlagos autónak az egész keréktárcsája ekkora. Elöl csavarrugós, független kerékfelfüggesztésű a kocsi, de hátul megmaradtak a jó öreg merev hídnál és félelliptikus laprugóknál, ami ugyan ósdinak tűnhet, de a ne feledjük, hogy itt egy teherautóról van szó. A kerekeken 305-ös Pirelli Scorpion Zero gumik feszülnek, a csillapításról elöl-hátul egycsöves Bilstein lengéscsillapítók gondoskodnak, nekik, és a teherautótól meglepően jó 56/44 százalékos tömegeloszlásnak köszönhetően kanyarodni is lehet az SRT-10-essel. 
Annak érdekében ne füstöljük szét a legapróbb gázpöccintéssel a hátsó kerekeket, hátra egy korlátozottan önzáró differenciálmű került, őt a váltóval egy könnyűfém kardántengely köti össze, ami olyan vastag, mint a Barátság kőolajvezeték. A diffit nagyon előrelátó módon egy vízszintes hatásvonalú lengéscsillapító köti a karosszériához, így az extra nagy teljesítmény sem szaggatja szét a hátsó futóművet. A folytonos gumifüstölést megakadályozandó, a Dodge diffije extrém hosszú áttételű, így egyesben kihúzatva majdnem 90 kilométer/órás tempóig gyorsítható, és akkor el lehet képzelni mit művel a maradék öt fokozatban. Ugyanakkor egy laza kilencvenes sebességnél hatodikban alig több, mint 1000 f/min környékén forog a motor, tehát akár kényelmesen utazgathatunk is vele, ha kedvünk tartja. Persze ebben az autóban ritkán fogja ezt tartani a kedvünk: elég egy visszaváltás és gázfröccs, és a menetszél rögtön leviszi a Jockey-kalapot, a kipufogó vadállati üvöltése elnyomja a bendzsó hangját, a kóla a hátsó ablakon loccsan, és a platón utazó malacok sokkot kapnak a gyorsulástól. A Ram SRT-10 a két és fél tonnáját meghazudtoló fürgeséggel indul meg, és úgy tör előre, akár egy gőzmozdony. Ilyenkor az ember elhiszi, hogy tényleg nincs semmi ami megállíthatja, vagy eltérítheti. Szerencsére ez nincs így, a jó fékeknek hála van egy valaki, aki meg is állíthatja, és az is elmondható, hogy a kanyarok sem hozzák zavarba. Olyan az irányíthatósága, mintha nem is 2,5 tonnás lenne, sokkal fürgébb, agilisebb benyomást kelt. A PVO-nál a kocsi keménycsávós jellegét valóban komolyan gondolták, ezért nincs se fékasszisztens, sem ESP, sem egyéb elektronikus ketyere, ami felülbírálná a sofőrt. A Ram pilótájának valóban tudni kell vezetni. Ha ez megvan akkor bátran lehet csúsztatgatni, keresztben autózni, gumit füstölni, a Dodge igazi jó játszópajtás lesz. Aki nem elég macho, az pedig a próbaút előtt jobb ha megkérdezi kezelőorvosát, gyógyszerészét...
Ajánlás
Szerinted?
Mennyibe kerül?
A többség szerint ez:
6 095 241 Ft
Szerkesztő
Horváth Péter