Az ilyen kapcsolat mélyebb, mint a "járás", de nem feltétlenül jelent együttélést. Úgy is működhet hosszú éveken át, hogy a párok külön-külön laknak. Régebben ez a fajta kapcsolat a házasságok előtt volt jellmző, ma inkább a házasságok helyett. Ezzel persze nincs semmi baj, sok igazság van abban, hogy az anyakönyvvezető előtt kimondott "igen" bizony nyomasztó is lehet.

Sokszor találkozunk a környezetünkben a következő helyzettel: a régóta együtt "járó" pár egyik tagja úgy dönt, szeretné, ha végre összeköltöznének! Egy efféle döntés - valljuk be - felér egy házassági ajánlattal (lásd indirekt marketing), éppen ezért jó lenne, ha az alkalmat ünnepélyessé és emlékezetessé tudnánk tenni. A gyűrű viszont túl komoly vállalásnak tűnik. Mi lehet a megoldás? Valami, ami szintén fémből van, de nem húzhatjuk párunk ujjára. Viszont az ujjunk köré csavarhatjuk vele!

Összebútorozási szándékunkat egy ajándék névtáblával szentesíthetjük, melybe belegravíroztatjuk kedvesünk nevét. Átadhatjuk meglepetésszerűen a végleges helyén is, a bejárati ajtónkon elhelyezve, vagy becsomagolva, amikor is a lényegi procedúra közösen történik meg. Tehát tulajdonképpen a becsavarozás gesztusa hívatott arra, hogy helyettesítse a bólogatással kísért igeneket.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az ajándékcsomag egy kulcsot is tartalmazzon!