#27
BMW Z3 Coupé - Semmi sallang
Erős autót építeni nem nehéz feladat, de egy jó élményautót konstruálni már közel sem egyszerű. Azt azért kimondhatjuk bátran, hogy a BMW-nek egész jól megy a dolog. A bajorok gyártmányaira egyébként is jellemző a sportos karakter és az élvezetes vezethetőség, nem is csodálkozhatunk azon, hogy a kifejezetten élményautónak szánt Z3 Coupén minden klappol.

Kényelem, vételár, csomagtartó, fogyasztás, helykínálat. Na ezek azok a szempontok, amit egy roadster tervezésénél abszolút másodlagosak. Egy jó roadster receptje az így hangzik: harapós fék, bivalyerős motor, pontos váltó, stabil futómű, valamint egy minél merevebb és minél könnyebb kétüléses karosszéria. Persze ennél a járműfajtánál kötelező műfaji sajátosság a nyitott tető, és lehetőség szerint a hosszában elhelyezett motor orrmotor és a hátsókerék-hajtás. Aki tehát roadsterezni szeretne, annak számtalan lehetőséget kínál a piac mind új, mind pedig használt modellekből. A Mazda MX-5-től kezdve a Honda S2000-resen és az SLK Mercin keresztül a Porsche Boxsterig szabadon lehet válogatni ízlés és pénztárca függvényében, sőt aki nem ódzkodik a veterán vagy youngtimer autóktól, annak olyan klasszikusok is képbe jöhetnek, mint a Fiat 124 Spider, az Alfa Duetto Spider, az MG B, az Austin Healey vagy esetleg a Triumph Spitfire.
Na de mi van azokkal, akik száguldozni és szerpentinen cikázni ugyan szeretnek, de azt már kevésbé, ha az utca népe őket bámulja vagy netán megfájdul a fülük a huzatban. Azok se biztos, hogy nyitott kocsit szeretnének, akik olyan helyen laknak, ahol H. Bóna Márta is szeppukut követne el, annyiszor kell rossz időt bemondania.
Nos, itt már kissé nehezebb dolga van az embernek, ugyanis a könnyű, erős, hátsókerék-hajtású kupé ritka, mint a fehér Zorró. Az újabb kupék többsége vagy nagy és nehéz, vagy pedig valamely tömegmodell alapjaira épült soft-coupé, kommersz futóművel és fronthajtással. Akinek sem a nehézbombázók, sem pedig a zsúrpubi-transzporterek nem jönnek be, azoknak nincs túl sok lehetőségük.

Szerencsére a BMW azonban észrevette ezt a piaci rést, és rá is mozdult. Csakúgy, mint vetélytársai (pl. Lotus Exige, Porsche Cayman) a már meglévő roadster – jelen esetben a Z3-as – kupésításával született meg az új modell. Műszakiak terén a Coupé szinte teljesen megegyezik a vászontetős verzióval, de különbözik a tető (értelemszerűen, ugye), a hátsó sárvédő, a hátsó ablak, a lámpa és a hátsó köténylemez. A roadster gyengébben motorizált variánsaiban dolgozó négyhengeres motorokat száműzték, a kupé csak a soros hathengeres, 2,8 literes motorral kapható, ami 193 lóerős, illetve van még az M Coupé nevű szörnyeteg, szintén sorhatos, de 3,2 literes és 321 lóerőt szolgáltató erőforrással. Ehhez a teljesítményhez már a futóművet és a fékrendszert is megerősítették, áthangolták, de külső jelek is utalnak a sima Z3 Coupé és az M Coupé közti különbségekre.
Mindkét modellben közös viszont az, hogy az igazi kompromisszummentes sportkupét testesítik meg, a vegytiszta, minden sallangtól mentes élményautót, ráadásul mindezt a BMW legendásan jó soros hathengeres motorjaival. Lehet az ilyet nem szeretni?
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!