#23
Szórakozott professzorok szórakoztatása
"Már megint hová tettem a szemüvegemet?" "Nem láttátok a kulcsomat?" "Az előbb még itt volt a telefonom, hová tűnhetett?" Ismerős mondatok, ugye? Ha nem magunktól, akkor másoktól halljuk. Mert biztos, hogy mindenkinek a közvetlen környezetében él egy rendetlen, szétszórt, szórakozott alak, aki sose tudja, hogy hová tűnnek el a számára maximum tíz percig nélkülözhető tárgyak.
Sajnos én is ilyen "alak" vagyok. Mindig oda teszem le a szemüvegemet, ahol éppen abban a pillanatban vagyok, a telefonom is hánykolódik a lakásban, a kulcsról ne is beszéjünk! Az az igazság, hogy van 4-5 (vagy inkább 8-9) olyan hely, zug, polccsücsük, ahová úgy teszem le ezeket a tárgyakat, hogy ott majd biztosan megtalálom. De ha csupán e 10-12 hely valamelyikén teszem is le a holmijaimat, ezeket végigjárni is sok idő. Hát még ha valahol máshol landoltak a tárgyak a lakásban.
Azt gondolom, hogyha kapnék ajándékba egy olyan dobozt, ládikát, amiben tárolhatom a fontos, de mindennap használt holmijaimat, mindig oda tenném le őket. Lehetne egy több rekeszre osztott fadoboz, lehetne anyagból varrva, ami a falón lóg és kis zsebeiben minden fontos tárgyam elfér. Ezek: telefon, telefontöltő, lakáskulcs, autókulcs, szemüveg és tok, igazolványok, iratok, bankkártya és persze a kedvenc rúzsom. Ki készítené el nekem ajándékba?
Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek!Hozzászólok!